A nyári nyaralás helyszínének kiválasztásakor fontos szempont az ország gasztronómiája, és ebben Olaszország Európán belül verhetetlen. Számtalan magyar turista megy idén is Olaszország különböző pontjaira nyaralni, és elvárásként megfogalmazódik bennük, hogy Olaszországban igazi olasz ételeket egyenek. A pizza kihagyhatatlan – nem nagyon hallok olyan történetet Olaszországban nyaraló ismerőseimtől, hogy ne ennének pizzát akár többször is. Meglepőnek tűnhet, de én most azt javaslom neked: olaszországi nyaralásod idején ne pizzát egyél. Elmondom, miért.

A pizza a legnépszerűbb olasz étel – ezt akkor is bátran állítom, ha nem láttam erről semmilyen felmérést. A világ minden pontján találunk pizzát, amelyek ugyan eltérhetnek, de az alapjuk nagyon hasonló. Pár hete Spanyolországban jártam, ahol – akárcsak korábbi spanyol utam során – azt láttam, hogy az éttermek valószerűtlenül nagy része olasz, ezek között sok a pizzéria. (A spanyol útról azért nem írtam, mert egyrészt csak egy rövid kiruccanás volt, másrészt a spanyol konyha nekem kissé megfoghatatlan. Talán majd írok erről a jövőben egy úthoz kapcsolódóan, egyelőre nem jött az ihlet). Ám a pizza őshazája Olaszország, a legjobb pizzát is Olaszországban készítik, ehhez nem férhet kétség: miért is ne kóstoljunk olasz pizzát olaszországi nyaralásunk során, teheted fel a kérdést.

Ezért ne egyél pizzát Olaszországban

A válasz nem rövid, cserébe kielégítő. Két részre tudom osztani az érvelést, és az első maga a pizzához kapcsolódik. A pizza olyannyira népszerű lett a világon, hogy gyakorlatilag mindenhol találhatunk pizzát. A pizzériák nagy része kerülendő, de sok – és egyre több – olyan pizzéria van Olaszországon kívül, ahol kiváló, kifogásolhatatlan a pizza. Magyarországon is már kijelenthető, hogy sok ilyen hely van. Ezek közül a Donna Mammát, az Igent, a Belli di Mammát én is megírtam ide a blogra, és hamarosan egy újabb helyet mutatok be.

Ha nem akarsz lemaradni róla, kövess minket Facebookon!

Az érvelés első részének csak az első része volt az, hogy a minőségi pizza már mindenhol megtalálható. Ehhez kapcsolódik a másik állítás is: az olaszok maguk is felkapaszkodtak a külföldi vendégek igényeinek kielégítésére, így tömegesen található olyan pizzéria Olaszországban, ami az amerikaiak, franciák, kínaiak, oroszok igényeire szabta a pizzát (vagy neadjisten a németekére). Nem törekednek a minőségre, egyszerűen csak az a fontos, hogy a vendég elégedett legyen, ha ehhez mindenféle oda nem illő dolgot kell tenni a pizzára, ám legyen. Cserébe nem is kell a legprímább alapanyagokat használni, hiszen a kínai „pizzához” szokott kínainak ez is jó, elhiszi, hogy ilyen az olasz pizza. Mert Olaszországban ette. Az olasz éttermesek részéről ez csak business, nincs benne szenvedély.

Hol különösen ne egyél pizzát Olaszországban

A legtöbb ilyen hely a turisták által kedvelt részeknél találhatók. A Colosseumnál, a milánói Dómnál, a pisai ferde toronynál, a velencei Szent Márk téren nem érdemes pizzát enni. Általánosan igaz, hogy Olaszországban érdemes azokat a helyeket fellelni, ahol a helyiek esznek és szórakoznak – erről kérdezd meg nyugodtan a helyieket, segíteni fognak benne.

Ugyanez igaz a tengerpartokra, főleg Velence környékén. Bibione, Lido di Jesolo stb. Őszintén, az már eleve kérdés, hogy miért utazik bárki ezekre a helyekre, amikor Olaszországnak van egy toszkán tengerpartja meg egy Szardíniája is, de ezeken a helyeken különösen rossz pizzák készülnek, nagyjából a magyar balatoni színvonalra lehet számítani. Finom, persze, tudom én. De nem olyan, amire azt lehet mondani, hogy ez az igazi olasz pizza. Én ettem már pizzát Muranón és a Colosseum mellett (igen, én is elkövettem ezt a hibát, vagyis felvértezett az élet tapasztalatokkal), nem estem hasra egyiktől sem. Ja: és ezek a pizzák még drágák is ahhoz képest, mint amit mondjuk egy eldugott milánói kis utcában ennél, ahol tényleg a helyieknek sütnek.

Kövess minket Facebookon, és nem maradsz le egy bejegyzésünkről sem.

Egy hét alatt ennél rengeteg sokkal olaszabb ételt lehet enni

Összegezve az eddigieket az a helyzet, hogy ha Olaszországban beülsz egy véletlenszerűen kiválasztott pizzériába, nagy eséllyel nem a legnagyobb odafigyeléssel, a legjobb alapanyagokból készítik el a pizzádat. Ha pedig esetleg bele is futsz egy remek pizzériába (véletlenszerűen választva nem feltétlenül lesz így), az az élmény nem lesz sokkal jobb, mintha egy magyarországi remek pizzériába ültél volna be. Én is megszívtam nem egyszer: nagyjából 9-10 pizzát ehettem Olaszországban életem során, de egy kimagaslóan jó pizzára sem emlékszem. Ne járjatok úgy, mint én.

Annál is inkább, mivel a nyaralás során minden egyes vacsora (esetleg ebéd, bár az olaszoknál a vacsora a nagy étkezések, pizzázások ideje) egy döntés: ha egy hétre megyünk, 5-7 alkalommal fogunk tudni helyben vacsorázni, ha két hétre, 12-14-szer. Akármelyik részére is mentek az országnak, nem fogjátok tudni végig enni azokat a helyi ételeket, amelyeket esélyetek sincs otthon megkóstolni. Olaszország konyhája gazdag. Nagyon gazdag. Magam nagyon érdeklődöm az olasz gasztronómia iránt, de nem merem azt mondani, hogy ismerem az olasz fogások akárcsak 5%-át is. Hogy is tehetném? Számtalan olyan fogás van az egyes régiókban (vagy akár városokban), amelyekről máshol még csak hallani sem fogsz (és amit megtalálsz idehaza, jellemzően értékelhetetlen). Azt javaslom, hogy utad során ezeket a helyeket keresd meg.

A regionális szempontot nem tudom eléggé hangsúlyozni. Magyarország kevesebb mint 10 milliós ország, és még itt is két nagy iskolája van mondjuk a halászlének, a töltött káposztának meg számtalan (a kedvencem a szabolcsi, de ez most mellékszál). Ez nagyjából Lombardia méretének felel meg. A különböző régióknak különféle ételeik vannak. Ha te arra vagy kíváncsi, hogy mit esznek az olasz falvak lakói, mi kerül az olasz családok tányérjára, akkor keresd a helyi fogásokat.

Ha érdekel az olasz konyha, kövess minket Facebookon!

Nem lehet felsorolni ezeket, mert tényleg annyi, de annyi van, és ezek nagy részét nem is ismerem. Még az olaszok sem ismernek mindent, kivéve ha nem arra tették fel az életüket, hogy végigegyék saját országukat a csizma sarkától a szájáig. Ezért csak néhány példát írok a kedvenc olasz ételeimből: Genoában (és Liguriában) pestót és pestós tésztát egyél (az eredeti genoai felfogás szerint a pesto csak tésztára kerülhet!); Torinóban és környékén szarvasgombás szélesmetéltet, vitello tonnatót; Milánóban milánói risottót és ossobuccót; Firenzében vargányás szélesmetéltet, pappa al pomodorót, ribollitát; Bolognában pasta al ragút (ez amit idehaza bolognaiként ismerünk, de kicsit más); Romában carbonarát, grigiát; cacio e pepét és amatricianát; Nápolyban scarpariellót, penne all’arrabbiatát és pizzát (!); Szardínián casu marzut (ha bírja a gyomrod) és tengergyümölcseit; Szicílián tengergyümölcsit, pasta alla normát. Soroljam tovább?

Van, amikor tényleg érdemes Olaszországban pizzát enni

Nem lehet felsorolni mindent, ráadásul vannak olyan fogások, amelyek Olaszország nagy részén ismertek (például aglie e olio), vagy mindenhol ismertek, de kissé más variációban készítik őket (például minestrone, különféle risottók, paradicsomleves). Ráadásul a fent felsorolt ételek nagy része első fogás vagy előétel, a második fogásokról még szó sem esett. Saláták (mint mondjuk a caprese), babos ételek (mint a Terence Hill filmekből ismert paradicsomos bab), húsok (csodásaik a marhás és disznós ételeik, az ossobuccót már említettem, de mondhatnám a saltimbocát és a cacciatorét is), rengeteg nyulas receptük van, vannak kiváló szendvicsek, felvágottak (ezeket is vacsorára eszik jellemzően), és az első fogások közül a különféle töltött tészták (ravioli di magro) vagy a sült tésztáik (gnocchi alla sorrentina, lasagne), a tengergyümölcsivel készülő tészták (garnélás, kagylós spaghetti, tintahalas tészta). Elnézést kérek az olaszoktól, de nem tudom még azokat sem felsorolni, amiket ismerek.

Ha belősz egy úticélt, mondjuk Szicíliát, akkor céltudatosan keresd meg, hogy ott mit érdemes enni, ha bele akarsz kóstolni a helyi gasztronómiába. Természetesen nem állítom, hogy olasz gasztronómia nem létezik, de ez inkább egy gyűjtőfogalom, mint egy átfogó leírás: ami igaz Piemontban, nem igaz Campaniában. Nyilván vannak kötelező elemek: valamilyen tésztát és halas ételt feltétlenül javasolt enni, de kötelező fogásokról már nem beszélnék. Sose ennék bolognait Szicílián például, mint ahogy carobanarát sem ennék Lazio tartományon kívül. Ezért amellett, hogy a regionális fogásokat keresitek, általános tippeket tudok adni: tájékozódjatok olasz weboldalakról (ha nem tudtok olaszul fordítsátok le, a köcsög AI világában ez már nem akadály); érdeklődjetek a helyeiktől, kerüljétek a turistákra specializálódott helyeket; keressétek az étlapon a vörös zászlókat (bolognai spagetti, tejszínes carbonara – meg úgy eleve ha csak ezek a népszerű ételek teszik ki az étlapot).

A cikk címe ellenére nem gondolom, hogy bárkit is le tudnék beszélni a pizzáról, de azt javaslom, hogy a kötelező pizzát tudjátok le egyszer, aztán menjetek rá a helyi ételekre. Van belőlük sok. Ám vannak különleges esetek, ha kifejezetten javasolt pizzát enni. Például Nápolyba én csak azért fogok elutazni hamarosan, hogy kipróbáljam az eredeti pizzát – mert igen, a pizza is egy regionális étel, és Campania a székhelye. Az eredeti pizza a margherita és a marinara, és bár már a nápolyiak is kurvulnak, én azért azt javaslom, hogy Nápolyban járva a margherita semmiképp ne maradjon ki. Én mást nem is fogok enni.   

Aztán vannak regionális pizzák is, például a Rómában árult négyszögletes pizza, ami leginkább streetfoodnak minősül, nekem nem lett a kedvencem. Mindenesetre ilyesmivel érdemes lehet kísérletezni, ha már mindenképp pizzát akartok enni Olaszországban. Emellett az is jó alkalom lehet az olaszországi pizzázásra, ha az egyik nagyvárosban járva találtok olyan helyet, amelyet nápolyiak üzemeltetnek, hiszen ez már félig-meddig nápolyi pizzának minősül. Északon sok ilyen pizzéria van, a délolaszok ugyanis tömegesen menekülnek északra a jobb megélhetés miatt.

Végezetül egy érdekességgel igyekszem alátámasztani az érvelést, hogy miért ne egyél pizzát az olasz nyaralásod idején (ha nem Nápolyban vagy): míg a külföldiek Milánóban járva azt hiszik, az igazi olasz pizzát eszik, addig Nápolyban gyakran hangzik el az az élcelődés, hogy „ilyen szar pizzát Milánóban szoktak készíteni.”

Ha hasznosnak találod ezt a bejegyzést, jutalmazz meg minket egy követéssel Facebookon. Remek írásokkal fogjuk meghálálni. Köszönjük!

Fotók: Pexels, Ínyenc Fenevad