Az idehaza nagyon divatos, híg és édes paradicsomleves érthető módon nem sokak kedvence, az olasz verzió viszont össze sem hasonlítható ezzel. Ahogy sok olasz étel, a paradicsomleves is nagyon kevés összetevővel készül, ennek ellenére felejthetetlen az íze. Az elkészítése is végtelenül egyszerű, aki kedveli a paradicsomot, annak mindenképp javaslom.
Hamarosan jön a paradicsomszezon, egyre könnyebb lesz friss, lédús paradicsomokat beszerezni. Ilyenkor érdemes igazán paradicsomlevest készíteni, amely akkor is jó megoldás lehet, ha sok otthon a paradicsom, amelyet nem tudunk felhasználni, de akár erre a célra is beszerezhetünk.
Ha elsőre lesajnálod a paradicsomlevest, ne tedd: az olasz verziója annyira finom, hogy garantáltan felejthetetlen élmény lesz. Ennek az olasz ételnek egyébként nincs egyetlen receptje, az egyes régiókban, de még családonként is másképp készítik. Valaki koktélparadicsommal készíti, amit előtte megsüt tepsiben (ez kifejezetten jó bukét ad neki), van, aki egyszerűen konzerv san marzanoból csinálja, és az is változik, hogy mi kerül bele.
Én a legegyszerűbb, alap verziót fogom most elkészíteni, amihez nem is szoktam különleges hozzávalókat adni, szerintem teljesen felesleges, így lesz tökéletes az étel. Az alapanyagok beszerzése roppant egyszerű, végeredményben egy olcsó ételről van szó, ha nem akarjuk bolondítani. Nézzük.
Ha érdekelnek a receptjeink, kövess minket Facebookon! Ne maradj le semmiről.
Hozzávalók
Ahogy írtam, nincsenek bonyolult összetevők, nincs titkos adalék, amitől olyan finom az étel. Egyszerűen csak jól kell kiválasztani a hozzávalókat, és azokat jól kell elkészíteni. Az alábbi hozzávalók egy étkezésre, két főre értendők:
- Paradicsom. 12-13 közepes darab kell belőle, ha nagyokat tudunk venni, 7-8 is elég lehet.
- Vöröshagyma. Ebből is sok kell bele, 3-4 közepes fej, nagyobb fejből elég kettő (ne félj, nem fog kiütni belőle az íze egyáltalán).
- Fokhagyma. Ebből is kerül bele gazdagon, 4-5 gerezdet simán érdemes beletenni a tökéletes ízhatás eléréséért.
- Friss bazsalikommal működik igazán, ebből legalább 10-12 levél kell. Esszenciális összetevőről van szó, nem lehet belőle kispórolni.
- Só, bors és csili, ízlés szerint.
- Extraszűz olívaolaj. Jobb minőségű kell belőle, sokat ad az íze az ételhez.
- Sajt. Itt már lehet variálni, és ez el is hagyható. Én legutóbb grana padanóval készítettem, de parmigiano, pecorino is remekül passzol hozzá. Sőt, ha forró a leves, az omlós mozzarella is kiválóan beleolvad, de adott esetben gorgonzolával is lehet próbálkozni (ez akkor javasolt, ha a paradicsom édesebb). Amit viszont semmiképp ne csinálj: nem olasz sajtot ne tegyél bele.
Ezek a legegyszerűbb olasz paradicsomleves hozzávalói, ám vannak, akik gombát, répát, zellerszárat is tesznek bele. Ez utóbbi kettőből – vöröshagymával kiegészítve – érdemes alaplevet főzni, és azzal felhúzni a levest, heterogénebb, gazdagabb íze lesz tőle.
Dobj egy lájkot Facebook-oldalunkra, és minden írásunkról azonnal értesülsz.
Elkészítés
Nézzük, hogy készítik az olaszok a paradicsomlevest. Lépésről lépésre fogom leírni, és ahogy általában, ezúttal is igyekszem minden apróságra kitérni. Nem bonyolult egyébként az elkészítés, nehéz elrontani az ételt, ez is egy óriási pozitívum mellette. Kissé azonban időigényes, ezzel számolni kell.
0. A nulladik lépésben tegyünk oda vizet forrni, és a paradicsomok héját vékonyan körbevágva 1-2 percre tegyük bele a gyöngyöző vízbe. Amikor már látjuk, hogy a héj elválik a húsától, szedjük ki és tisztítsuk meg.
0. Még mindig a nulladik lépésként tegyük oda főni az alaplevet, amibe egy répát, egy zellerszárat és egy félbevágott vöröshagymát teszünk. Nem kell erősre főzni ezt az alaplét, sőt, ki is hagyható, de a zöldségek íze emel valamelyest a végeredmény ízvilágán.
- Ha ezekkel megvagyunk, elkezdhetjük a paradicsomlevest. A meghámozott vöröshagymákat vágjuk rusztikus darabokra, négy részre. Ne vágjuk apróra, felesleges, a végén úgyis leturmixoljuk az egészet.
- Egy fazékban két-három evőkanál olívaolajon kezdjük el futtatni a hagymát és a fokhagymát, utóbbi gerezdek mehetnek bele egészben, hámozva. Hideg olajba tegyük a hagymát, nem az a cél ugyanis, hogy üvegesre piruljanak, hanem hogy összeérjenek az ízek. Kis lángon dolgozzunk, kevergessük. Ekkor adjuk hozzá a csipet (csak nagyon kicsi) csilit is. A levesnek nem kell csípnie, de egy árnyalatnyi kapszaicin remekül kihozza a leves ízét.
- Amíg a hagyma és a fokhagyma pirul, a paradicsomokat vágjuk négy részre, szedjük ki a kemény részeit, a csumáját, és mehet bele a fazékba. Kevergessük néhány percig.
- Mehet rá az alaplé (vagy a víz), annyit tegyünk rá, hogy ellepje. Az a cél, hogy a végén közepesen sűrű levesünk legyen, ezért optimálisan be kell lőni a lé mennyiségét. Nem lehet se túl kevés, se túl sok.
- Sózzuk. Mehet bele bőségesen, de vigyázzunk, ne sózzuk el. Érdemes ilyenkor kóstolni.
- Rotyogtassuk egy ideig. Érzésre azt mondom, hogy egy óra elég neki, de ezt majd látni fogjátok. Az a lényeg, hogy a hagyma már könnyedén összenyomható legyen a fakanállal. Közben olykor-olykor meg kell keverni, hogy ne kapjon oda.
- Ha már kellően puhának látjuk az összetevőket, vegyük le a lángról, tegyük hozzá a friss bazsalikomleveleket, és turmixoljuk homogénre. Ha tényleg homogén végeredményt akarunk, jó sokáig kell turmixolni, ennek eredményeképp kihűlhet, így tálalás előtt érdemes még egy kicsit hevíteni.
Ne ijedj meg, ha nem lett mélyvörös: ez csak annak a jele, hogy friss paradicsommal dolgoztál. Ha megvagy, tálalás után szórj rá némi tört (nem őrölt) borsot, egy kevés olívaolajat körkörösen oszlass el a tetején, és szórd meg apróra őrölt grana padanóval vagy parmigianóval. Ha mozzarellát választottál, azt még tálalás előtt aprítsd bele kézzel a tányérba, és öntsd rá a forró levest.