Az ilyen hőségben roppant jólesik a csobbanás, a felfrissülés után pedig jólesik az evés és ivás a strandon. Nem sok jobb dolog van nyáron annál, mint amikor szép természeti környezetben kiváló ételeket ehetünk. Pont egy olyan helyet találtunk teljesen véletlenül, ahol mindkét feltétel adott: jók az ételek, szép a környezet. Csak azt sajnáljuk, hogy az élmény nem lehetett teljes, mert néhány dologra nem sikerült odafigyelni.
Dunakeszi népszerű célpont a fővárosiak körében is: vonattal, autóval és bringával is rövid idő alatt elérhetünk ide. Szuper a szabad strandja, köves a part, kellemes a Duna, szép a kilátás – sötétben még Budapest fényei is megszínezik az eget. Remek adottságokkal rendelkezik akár egy koraesti csobbanáshoz is (de azért óvatosan, a Duna fürdés szempontjából nem olyan, mint a Balaton).
Mi nem csobbanni érkeztünk a minap: az egyik cimborámmal ki akartunk mozdulni a városból, zöldebb környezetbe, kevesebb ember közé vágytunk. A Duna látványa mindig feltölt energiával, Nagymarosig vagy Zebegényig viszont nem volt időnk elmenni. Megért kiugrani egyébként: míg Budapesten a 40 fokot nyaldosta a hőmérséklet, Dunakeszin nagyjából viselhető 35 fok volt. És ha már itt voltunk, enni is akartunk.
Kövess minket Facebookon és Instán, és nem maradsz le egy cikkünkről sem.
Sokáig vívódtunk, hogy a három strandbüfé közül melyiket válasszuk. Mind a Stég, mind a Wave Boksz, mind pedig a Mi a Kavics újhullámos büfék, elég pofásak. Az ételek kínálata és a profil némileg eltér. Az utóbbit választottuk, ennek a kínálatában több olyan ételt is láttunk, amit most jobban kívántunk. Hamburgerek, sültek, barbecue tarja és rántott ételek is kaphatók, de vannak levesek is. Kolléga vegetáriánus, ezért vega burgert kért (amit én egyébként nem tudok értelmezni, hiszen eredetileg a darált húspogácsát hívják hamburgernek, de hát istenem, legyen meg a vegáknak is az öröme), én halászlét. Merész választás, tudom, de egyrészt már nagyon vágytam rá, másrészt valami könnyedebb ételt kívántam azon a forró nyárestén. Meg aztán a halászlé jó mércéje az étteremnek: nagyon el lehet rontani, és arra nincs bocsánat.
A vegaburgert nem kóstoltam meg, de láttam mindent, amit kellett: a buci elég jól nézett ki, a szósz is rendben volt, a hús pótlásánál viszont megállt a tudomány. A sajt, ami az elsőszámú húshelyettesítő gyanánt szolgált, egyszerűen kifolyt a burgerből, a közepe így elég üres maradt. Nem tudta bepótolni az űrt az a pár kocka uborka sem, amit belepakolta a közepébe. Nem mondom, ez eredeti elgondolás volt, de a kivitelezés nem a legjobb. Rendes húspótlás hiányában kevéssé volt laktató a burger, de a kolléga elmondása szerint egyébként az ízek összhatása jó volt. Egyedül a mellé kért édesburgonyát kritizálta, az hideg volt.
Gondolkodtam egy pillanatig, hogy én is hamburgert egyek, mert a húsos verziók eléggé pofásak voltak, de végül halászlé lett belőle. Egyáltalán nem bántam meg, ugyanis meglepő módon ritka jó halászlét ettem itt. (Ez azért meglepő, mert mégiscsak egy strandbüféről volt szó, nem egy halászcsárdáról). A lé bőséges volt, az állaga kellemesen krémes (nyilván passzírozott halászléről van szó, hiszen ez uralja az országot – bajaiak, sorry. Vigasztaljon titeket a tudat, hogy a ti halészlétek pont emiatt különleges), a harcsadaraboknak jó íze volt, megfelelő méretűekre voltak kockázva. Nem volt benne sok hal, de azért kevésnek sem mondanám. Homogén piros volt, küllemben is pont úgy nézett ki, ahogy egy tökéletes halászlének kell. Kicsit zsírosabb volt a kelleténél, és abból a zavaró „iszapos” mellékízből, ami totálisan el tud rontani egy halászlét, egy egészen minimális volt benne, de ez még a legjobb helyeken is megeshet. Összességében egy kiváló halászlét ettem itt.
Az Ínyenc Fenevad blogra a kíméletlen őszinteség jellemző: mi nemcsak áradozunk a vakvilágba, de azt is eláruljuk, hogy mi nem tetszett az adott helyen. Hisszük, hogy ezzel nagyobb szolgálatot teszünk a fogyasztóknak, mintha csak a jó élményekről beszélnénk (amiből szerencsére szintén sok van). Ha egyetértesz a szemléletünkkel, kövess be minket Facebookon: ritkaság a szókimondás manapság, szeretnénk látni, hogy megéri.
És akkor miért nem voltam teljesen elégedett? A tálalás miatt. Egyszerűen ezt valahogy olyan igénytelenül sikerült megoldani, hogy arra nincsenek szavak. Értem én, hogy nem akarnak pepecselni a rendes tányérokkal, de ennél az ócska ételhordónál biztos lett volna jobb megoldás. Arra az egyedi kompozícióra pedig, ahogy a kenyeret találtam a tálcámon, amikor mentem az ételemért, nem találok szavakat. Beszéljen helyettem a kép:
Nem értem, hogy a remek halászlébe miért kell belerondítani az ilyen tálalással. Finom volt, jól esett, de sokkal nagyobb kedvvel vetem bele magam, ha igényesebb tányérból eszem, és nem egy odaszart-odabaszott (már bocs, de van erre jobb szó?) összegyűrt kenyeret kapok mellé. Javaslom a helynek, hogy erre figyeljenek oda, és küszöböljék ki valahogy. Nagyot dobna az élmények és a fogyasztók elégedettségén.
A műanyag söröspohár is elég kiábrándító. Kevésbé esik jól belőle a sör, ami egyébként finom, ízletes. Egyféle cseh sör van csapon, a krušovicei, ami nekem nem a kedvencem, de egyáltalán nem nevezném rossznak. Nem cseh sörből van többféle is, de azokat nem szeretem. Tudom, az italnál nehezebb megoldani, hogy ne műanyagpohárban adják, de amellett, hogy környezetszennyező is ez a sok műanyag (szégyellem, de nem én vagyok a környezetszennyezés elleni fellépés zászlóvivője, ám a feleslegesen legyártott sok kibaszott műanyag engem is idegesít), egyszerűen tényleg elvesz a sör ízélményéből. És hamarabb át is melegszik benne a sör. De ez a kisebbik baj, a halászlé tálalása a nagyobb.
A hely egyébként hangulatos, a kialakítás igényes, modern, a kilátás kiváló, bőségesen vannak helyek a Duna-parton és fent is. Kis identitászavart azért érzek: a hely a Duna-part közelségével és a stranddal predesztinálva van a gondtalan lazulásra, eközben viszont a DJ élőben nyomja nagy hangerőn a veretős elektronikus zenét (ráadásul akkor épp chill techno volt, amit annyira nem csipázok). Nehéz volt beszélgetni mellette. A kép disszonanciáját erősítette, hogy a DJ a felső részen egymagában keverte a partyaláfestőt, miközben az emberek lent ültek és beszélgettek. Ez nincs jól kitalálva szerintem, vagy csak én fogtam ki ilyen napot.
Mindent egybevetve ajánlom a helyet, ha Dunakeszin strandoltok, jó lehet egynek. Kiemelkedő élményt nem adott, de a célnak megfelelt. Ha nem ilyen slendriánul oldják meg a tálalást, lelkesebben írtam volna ezeket a sorokat, de azért végeredményben pozitív volt a csalódás, hogy egy kifejezetten jó halászlét tudtam itt enni. Egyébként korrekt áron, legalábbis a budapesti belvároshoz viszonyítva, és ez sem utolsó szempont.
Ha tetszett ez a bejegyzés, kövess minket Facebookon, egyedi tartalmakért kövesd be Instagram oldalunkat. Csatlakozz hozzánk Te is.
Fotók: Ínyenc Fenevad
