A dinnyeszezon kezdetén visszatér az örök kérdés: honnan tudhatom, hogy jó a dinnye? A kérdés jogos, kívülről ugyanis nem látunk bele a gyümölcsbe (ami amúgy zöldség), a lékelés pedig már nem divat. De tényleg: mikor lehetünk biztosak benne, hogy a dinnye finom? Hogyan válasszuk ki a jó dinnyét? Ebben próbálunk most segíteni.

Mire figyeljünk, ha dinnyét veszünk?

Kopogtatás, rázás, szagolgatás – gyakran láthatunk ilyen jeleneteket a boltokban, amikor az emberek dinnyét válogatnak. Sokan persze nem tudják, mire kell figyelni, csak kopogtatják veszettül a dinnyéket, reflexből. Reménytelen dolog ez, de legalább megnyugtatjuk a lelkünket, hogy mi megadtuk az esélyt. Aztán otthon kiderül, hogy jó dinnyét választottunk-e, vagy sem. De tényleg: hogyan válasszunk jó dinnyét?

Hogy őszinte legyek, kurvára nem könnyű dolog eldönteni, hogy mitől lesz egy dinnye jó. Családom sok éves dinnyetermesztési tapasztalattal rendelkezik, hektárszámra termeltünk sárga- és görögdinnyét, így nagyjából meg tudom állapítani, hogy mitől lesz egy dinnye jó. De csak nagyjából: vannak olyan trükkök, ami segítségünkre lehet dinnyeválasztáskor, de garancia nincs. (Egyébként eléggé megmosolyogtató, hogy mennyi tutibiztos tippet írnak egyes portálok a dinnyeválasztásról. Ehhez csak egy megjegyzésem lenne: ha valaki azt állítja, hogy biztosan tudja a megfelelő dinnyeválasztás receptjét, annak semmiképp ne higgyetek.)

Kövess minket Facebookon, és nem maradsz le egy bejegyzésünkről sem.

Mi, (egykori) termelők helyzeti előnyből indulunk, mert tudjuk, hogy az adott dinnyét mennyi nap érte, mennyi tápot kapott, mióta van tövön, tudunk emellett kísérletezni szúrópróba-szerű szedésekkel – de még így is megesett, hogy egy-egy dinnyét túl korán, vagy túl későn vettünk le. Ismétlem tehát: nem tudunk biztosra menni dinnyevásárláskor, vevőként meg végképp. Amit tehetünk, az a kockázat minimalizálása. Én most azt mutatom be, hogy mire figyeljünk, ha dinnyét vásárolunk. Nekem ezek a trükkök az esetek többségében beválnak dinnyeválasztáskor, így nagyon ritkán esik meg velem, hogy szar dinnyét vásárolok. Nem tagadom, elég büszke vagyok rá (legalább erre, ha már másra nem nagyon van miért, ugye).

Egy fontos alapszabály van: egy árusító helyen minden dinnye ugyanolyan. Nem életszerű elképzelés, hogy a zöldséges kimegy a Nagybani Piacra (a budapesti zöldségesek döntő része ott vásárol), és több helyről vásárolja össze a 20-30 dinnyét, amit 1-2 nap alatt elad. Ennélfogva nagy az esély rá, hogy a dinnyekínálat minden egyes darabja ugyanolyan lesz. Így ha látjátok félbevágva a dinnyét, és szemlátomást nem szép, ne kísérletezzetek a többi, fel nem vágott dinnyével sem. Nem sok esély van rá, hogy azok a dinnyék jók lesznek. Ez igaz a szupermarketekre is. Ám fontos, hogy ez csak egy adott pillanatban igaz: nem garancia, hogy a jövő heti dinnyeszállítmány nem sikerül jobban, így egy kísérlet alapján nem kell végleg lehúzni az adott zöldségest vagy boltot. Most pedig nézzük meg a dinnyevásárlás trükkjeit.

Honnan tudhatom, hogy érett a dinnye?

Kezdjük a sárgadinnyével, ez a sokkal egyszerűbb műfaj, a sárgadinnyénél ugyanis nem csak azt lehet viszonylag könnyen megállapítani, hogy mennyire érett a dinnye, hanem azt is, hogy mennyire édes. Az illat! – mondhatjátok sokan. Érthető, hogy erre gondoltok leghamarabb, a sárgadinnyének ugyanis olyan csodás, mézes-virágos illata van, ami pár perc alatt képes betölteni a teljes szobát. Imádom, nincs párja.

A rossz hír az, hogy ezzel nem sokra megyünk: lehet egy finom illatú dinnye rossz, és egy teljesen illatmentes nagyon finom. Így ha nem illatosítás céljából vásárolsz sárgadinnyét, akkor ne hagyd magatokat elcsábítani. Annál is inkább, mivel az erős illat gyakran a túlérettség jele, a túlérett dinnye pedig nem a legjobb. Ugyanis: a jó illatú dinnye biztosan érett, de nem biztos, hogy édes is. 

Nem illatos, hanem édes dinnyét akarunk venni

Ezen a ponton megint meg kell állni egy kicsit, ugyanis az, hogy jó vagy rossz a dinnye, nagyban múlik azon is, hogy ki mit szeret. Akinek a roppanós, keményebb dinnye a kedvence, annak éretlenebbet kell kiválasztania, míg valaki a gyengébb textúrájú, már-már szeszes ízhatású túlérett dinnyét szereti, annak más jeleket kell keresnie. A közös pont a cukortartalom: mindenki édes dinnyét akar venni, és ez fontosabb annál, hogy érett-e a dinnye, vagy nem. Nem csigázlak tovább, elmondom, mire figyelj a sárgadinnyénél, ha azt akarod tudni, hogy mennyire érett.

A szín ezen a ponton meghatározó. Ha gerezdes kantalup sárgadinnyét vásárolsz (donatello, bari, celestial stb.) – ebből van több –, akkor a dinnye redői alatt meghúzódó héj színére kell figyelned. A gerezdek között ez még egyértelműbben kiüt. Ha a gerezdek közti sávok a dinnyén már sárgák, akkor a dinnye bizony nagyon érett. Ugyanez igaz a redők alatti bőrre is: ha már sárgába hajlik (itt nem lesz olyan egyértelmű a kontúr, mint a sávoknál), akkor érett dinnyével van dolgunk. 

Ám ha a sávok erősen zöldek, a dinnye kevésbé érett. Kihangsúlyozom: ez nem azt jelenti, hogy a dinnye éretlen. Ami eljut a boltokba, az már az érettségnek nagy valószínűséggel egy olyan szakaszában van, ahol a dinnye fogyasztható. Ha hozzám hasonlóan a keményebb, de még nem szétfolyó húsú dinnyéket preferálód, akkor válaszd azt, amelynek a gerezdek közti sávjai zöldebbek. Ne ijedj meg, ha nincs illata: a dinnye belül már érett lesz, de még nem annyira, hogy az érési folyamat elérte volna a dinnye héját kívülről. (Nagyon sok embert félrevezet az, hogy a dinnyének jó illata van.) Nem veszítesz a húsból sem, a zöld szél maximum pár milliméterrel lesz vastagabb belülről, ennél pedig jóval többet vágunk le róla sajnos, amikor a dinnyét hámozzuk. Fontos: ha a dinnye redői között a héj nemcsak zöldbe hajlik, hanem egyértelműen zöld, akkor az a dinnye bizony éretlen.

Receptek, étteremkritikák, érdekességek: ne maradj le egy írásunkról sem. Kövess minket Facebookon!

Ám ha érett lesz a dinnye, akkor a karakteres dinnyeíz mellé már megjelennek az enyhén erjedt, szeszes aromák, és a textúrája sem lesz ellenálló, hanem puha, mégis szálas lesz. Ez az, amit én már nem kedvelek, de ha te ezt preferálod, akkor válaszd a kívülről is sárgán virító dinnyéket. Én a keményebb, karakteresebb (enyhén "zöldebb") ízű dinnyéket kedvelem, eszerint választottam épp a napokban. A zöld csíkok és a zöldes bőr, valamint a semleges illat ellenére a dinnye kifejezetten finom volt. Ha ennél zöldebb lett volna a redőzet alatt a bőr, akkor otthagytam volna a boltban:

Édes a dinnye, vagy olyan, mint a tök?

Az érettséget már meg tudtuk állapítani a sárgadinnye esetén, ezt azonban még félsikernek sem nevezném: lehet egy túlérett dinnye is ízetlen, és egy kevésbé érett is édes. Én azért preferálom a kevésbé érett dinnyét, mert a cukortartalma már annak is magas, miközben a dinnye semmihez sem hasonlítható ízét még nem tompítja el az erős szeszes mellékíz, ami az érett sárgadinnyéknél már gyakori.

Az, hogy mennyire édes a sárgadinnye, a redőin állapítható meg. Minél recésebb, ráncosabb egy sárgadinnye, annál nagyobb az esély arra, hogy édesebb. (nézd meg a fenti képen, mennyire ráncos dinnyét választottam.) Ha tehát egy sima felületű, pár ránccal ékesített sárgadinnyét láttok, akkor az nagy valószínűséggel olyan ízű lesz, mint a tök. Ellenben ha nagyon-nagyon sűrűn redőzött a dinnye, akkor a cukortartalma vélhetően magasabb lesz. Sokkal fontosabb szempont ez, mint az illat és a szín: hiszen egy kevésbé érett dinnye is lehet édes, és egy túlérett dinnye is lehet vízízű. A tökéletes dinnye persze akkor kerül elénk, ha egyszerre a megfelelő érettségű és ízű. A fentiek alapján a sárgadinnyénél már fel vagytok vértezve némi tudással a megfelelő választáshoz. Ez például biztosan nagyon finom – még nem túlérett, de kellően édes 

Hogyan válasszunk görögdinnyét?

Na de mi a helyzet a görögdinnyével, ami idehaza népszerűbb, mint a sárgadinnye? A görögdinnyénél egyszerre nehezebb és könnyebb megállapítani, hogy mennyire lesz jó a dinnye. Könnyebb, mert a sárgadinnyével ellentétben azért az ritka, hogy egy görögdinnye semennyire ne legyen édes. Nehezebb, mert az érettség foka sokkal kritikusabb a görögdinnye esetén, mint a sárgánál: ha éretlen a dinnye, a húsa túl ruganyos, gumis lesz, kis savanykás mellékízzel; ha túlérett, kásás lesz, ami élvezhetetlenné teszi.

Kövess minket Facebookon, és nem maradsz le egy bejegyzésünkről sem.

Általános tipp – ami személyi tapasztalaton alapul –, hogy június végén és július elején jobb a dinnye. Vádoljatok meg hazaárulással, tagadjatok ki, engem nem érdekel, de az import dinnye finomabb, mint a magyar. Ennek nagyon egyszerű oka van (azon túl, hogy a napsütötte Dél-Európa egészen más adottságokkal rendelkezik Magyarországhoz képest): az export dinnyét kevésbé érett állapotában szedik le, ezzel pedig nem tud előfordulni az a helyzet, hogy túlérett, kásás lesz a dinnye. Magyarországon ez gyakran megesik. Persze a küldő ország sem mindegy: először az észak-afrikai dinnye ér el ide, ami még annyira nem jó, cserébe nagyon drága. Ezt követően megérkezik a görög és az olasz dinnye, szerintem ezek a legjobbak. Majd jön a magyar dömping júliusban, ekkor pedig már mindig nehezebben találok jó dinnyét. De sokkal olcsóbb, ezt meg kell hagyni.

Kopogtassuk a görögdinnyét? A kocsányát nézzük?

A jó dinnye kiválasztásához tehát valahogy meg kell tudni állapítani, mennyire érett a dinnye, és ez sajnos a görögdinnyénél kevésbé egyszerű, mint a sárgadinnyénél. Vannak ismert trükkök: a kopogtatás. Ezt sem úgy kell persze használni, ahogy azt sok cikkben olvashatjuk. Ha megkopogtatod, és kong a közepe, az egész dinnye beleremeg, akkor az már túlérett, kásás. Ennyi, nem kell többet fantáziálni ezen. Így nem tudod kiszűrni a tökéletesen és a kevésbé érett dinnyét, de hidd el: egy enyhén rózsaszín dinnye élvezeti értéke sokkal kevésbé tér el egy tökéletesre ért piros dinnyétől, mint amennyire a már túlérett dinnye van a tökéletestől. Ha tehát megkopogtatva a dinnye ellenálló, kemény, a dinnye aligha túlérett.

Mondják, hogy a kocsány színe is árulkodó: ha száraz, érett a dinnye, ha zöld, akkor éretlen. Ez vitathatatlanul igaz. Ám itt megint csak azt tudom mondani, amit már sokszor kihangsúlyoztam: a túlérettséget ezzel nem tudod kiszűrni. Mivel számomra a túlérett dinnyének nincs élvezeti értéke, inkább örülök egy zöldebb kocsánynak, mint egy csontszáraznak. Ismétlem: a kevésbé érett dinnye is édes lesz. Aztán van még a csíkok színéből következtető felismerés: minél szélesebbek és élénkebbek a világos csíkok, annál érettebb a dinnye, továbbá az alján levő folt is elárulja, hogy mennyire érett: minél sárgább a folt, annál érettebb.

Ami a dinnye édességét illeti, itt már nagyobb bajban vagyunk. Ahogy már írtam, ritka, hogy egy görögdinnye ne legyen legalább valamennyire édes, de hogy mennyire, az elég nagy lutri. Itt is figyelhetünk apróságokra: például ha a dinnye héján vannak apró forradások, az is a magas cukortartalom jele lehet, akárcsak az, ha a kocsánynál látunk némi enyvet a dinnyén. Végeredményben viszont eléggé meg vagyunk lőve, ha a görögdinnye cukortartalma érdekel minket. És nem is ez a legnagyobb buktató dinnyevásárláskor.

A legjobb dinnye az, amit a termelőtől veszünk

Az érettség és a cukortartalom mellett ugyanis egy másik döntő kérdés, hogy milyen aromája van a dinnyének. A görögdinnye fajtáinál ez erősen változik, és a fajtakérdés sokkal meghatározóbb, mint a sárgadinnyénél, amely esetén jóval kevesebb fajta kering a magyar piacokon. Görögdinnyéből ezerféle fajta van, nem is tudom felsorolni az idehaza előfordulókat, itt egy link, ezeket végig görgetve (érted: görgetve) fel tudod ismerni, hogy épp melyikkel lehet dolgod (őszintén sok sikert hozzá). Amit én a saját személyes preferenciám alapján el tudok mondani – de ez tényleg az én szubjektív véleményem –, az, hogy megfigyeléseim szerint a nagyobb és hosszúkás dinnyék finomabbak. Nem túl cizellált vélemény, tudom, de én erre jutottam. És még egy dolog: a jellemzően nyár végén domináló rubin dinnyét kifejezetten nem szeretem, kissé olyan mellékíze van, mint a medvecukornak (ami önmagában nem rossz, de dinnyével…).

A termelők így abszolút helyzeti előnyben vannak, ők tudják ugyanis, hogy milyen magot vásároltak. A dinnyetermelők egyébként azt is pontosabban tudják, hogy mikor érett a dinnye, és mivel jellemzően épp a tökéletes érettségi szinten szedik le, mire az eljut a boltba, már kásás és beesett lesz. Na ezért rosszabb a magyar dinnye szerintem, mint a külföldi. Pontosabban akkor, ha zöldségesnél vagy boltban veszed. Fogadni mernék, hogy te is tapasztaltad már, hogy az út mellett vásárolt magyar dinnye sokkal finomabb, lédúsabb, roppanósabb volt, mint a bolti. Nem véletlen ez: a termelő ugyanis nemrég szedte azt, így még frissen került a lehető legtökéletesebb állapotában a standra. Érdemes ezektől az utcai árusoktól vásárolni.

Ehhez kapcsolódóan egy vicces sztori. Anno, amikor termeltünk, megesett, hogy arról a néhány hektárról sem tudtunk eleget szedni, ami kielégítette volna a felvásárlók keresletét. Ilyenkor a konkurenciához fordultunk. Elmentünk egyszer az egyik helyi konkurens termelőhöz (nevezzük most Józsinak), akinek jóval nagyobb földje volt. Józsi kérdezte, hogy mennyi kell. Mondjuk: csak 20 darab görögdinnye. Jót nevetett, és azt mondja: „Annyit 5 perc alatt lerúgok.”

„Lerúgsz? Mi az anyámra gondolsz te?” – tettem fel magamban a kérdést. Úgy volt ez, ahogy hangzott: Józsi gyalogolt végig a földön, a szép egyenes sorban burjánzó tövek mellett, és egy-egy dinnyére rápillantva lazán rátette a lábát, és legurította a tőről. Ez a profizmus. Mi szedéskor megnéztük, melyik az érett, vizsgálgattuk, emelgettük. Ő meg le sem hajolt, csak lerúgta a legérettebb dinnyéket. Erről beszélek neked, amikor azt mondom, hogy a termelő tudja, mikor kell leszedni. A boltosok és a zöldségesek eleve hátrányból indulnak a többi napi utaztatás miatt, ráadásul őket kevésbé érdekli, hogy mennyire tökéletes a dinnye. Megveszik? Meg. Ennyi. Ők még jól is jártak azzal, hogy a lékelést betiltották.

Még egy dolog, ami termelőként helyzeti előnyt jelent, erre magam is emlékszem. A sárgadinnyénél könnyű volt eldönteni, hogy melyik a legfinomabb, a vadnyulak ugyanis mindig azokat rágták meg. A kurva dögök ráadásul azt csinálták, hogy beleharaptak egybe, és már mentek a következőre. Nem kis fejfájást okoztak nekünk. Ma már nem tudok rájuk haragudni, végtelenül cuki állatokról van ugyanis szó.

Ennyit tudtam hozzátenni a nyári dinnyevásárlásodhoz. A tapasztalatom részben a korábbi évek termelői időszakából adódik, és részben abból, hogy hatalmas dinnyerajongó vagyok. Nyáron nem nagyon van olyan nap, amikor nincs otthon görögdinnye, és egy sárga is azért hetente becsúszik. A „cukordinnyéről”, aminek zöldes a belseje, nem tettem említést: egyrészt azt kevésbé szeretem, másrészt őszintén megmondva fogalmam sincs, hogy annál mi alapján lehet választani, mert ami működik a sárgán, az nem működik a zöldbelű esetén. Remélem, így is tudtam segíteni. Ha igen, jutalmazz meg azzal, hogy bekövetsz Facebookon. Nagyra értékelem a visszajelzést.

Képek: Freepik, Ínyenc Fenevad