A „fagylalt” és a „jégkrém” kifejezéseket a mindennapokban gyakran egymás szinonimájaként használjuk, noha az elkészítésük szempontjából lényeges különbségek vannak köztük. E két termékcsoporton túl találkozunk még más nyári hűsítő finomságokkal is, mint a sorbet, a parfé vagy a jégkása. Nézzük azért meg, hogy a nyár leghűsítőbb finomságai hogyan is készülnek és mi a különbség köztük.

Fagylalt

A fagylaltot cukrászati technikákkal és speciális fagyasztási módszerekkel készítik el, leggyakrabban közvetlenül ott, ahol el is fogyasztjuk a fagylaltot. Készítése történhet pasztőrözéssel vagy hideg eljárással, fagylaltporból, sűrítményből, pasztából, tejjel vagy vízzel, valamint élelmiszer adalékanyagokkal (pl. habosítók, sűrítők) és egyéb hozzávalókkal (pl. gyümölcs, dió, mandula, pisztácia, gyümölcskonzerv stb.). S ha már fagylalt, van egy személyes kedvencem, ahol a fagyinak egyáltalán nincs műíze, ahol a gyümölcsfagyi olyan, mintha épp a gyümölcsbe harapnál bele, a nem gyümölcs alapú fagyik pedig olyan krémes állagúak és erőteljes ízűek, mintha csak épp most ennél meg egy raffaelo golyót, vagy egy marék pisztáciát. Már írtunk róla korábban, szóval akár sejtheted is, hogy melyik fagyizóról van szó. Ha nem, akkor pedig olvasd el a cikket és próbáld ki Te magad is!

Jégkrém

Nem összekeverendő a fagyival, mivel két különböző készítési eljárásról van szó. Összetevők alapján megkülönböztethető tejjégkrém, tejes jégkrém, gyümölcsjégkrém, sorbet, tejes gyümölcsjégkrém, jégkrém és vizes jégkrém. Készítésük során hőkezelést alkalmaznak, amit gyakran homogénezéssel és szükség esetén érleléssel kombinálnak. Ezt követi a hűtött állapotban végzett habosítás és fagyasztás. Az így előállított termékek szilárd vagy pépes szerkezetűek, csomagoltak, és fagyasztott állapotban tárolják, szállítják, árusítják és fogyasztják azokat. A vendéglátóhelyekre már készen, fogyasztásra kész állapotban szállítják. A jégkrémek alapvetően tartalmaznak fehérjéket, zsiradékokat, cukrot és/vagy édesítőszert. 

Sorbet

A sorbet elsősorban gyümölcspüréből, cukorból, esetleg vízből és szörpből készül, esetenként némi alkohol hozzáadásával. Hozzáadott zsiradékot nem tartalmaz. Léteznek zöldségből készített változatai is. A termék gyümölcs- vagy zöldségtartalma legalább 25%. A krémfagylalthoz hasonlóan viszonylag magas fordulatszámon keverik könnyűvé, levegőssé és homogénné. 

Jégkása

A jégkása, vagy más néven granita alapanyagai megegyeznek a sorbetével, állagban viszont jelentősen különbözik a két termék. Míg a sorbetet keveréssel egyenletes és könnyű állagúvá alakítják, a granita inkább darabos textúrájú. Ezt a desszertet eredetileg kézzel készítették, alapja hó vagy jégdara, amit sóval, cukorral, gyümölcsszörppel vagy gyümölcspürével ízesítenek.

Parfé

A parfé leggyakrabban talán parfétortaként, vagy fagyitortaként ismert. A termék alapját felvert tejszínhab képezi, melyet cukorral, gyümölcsökkel, csokoládéval vagy más ízesítőkkel kevernek össze, majd 5-6 órán át fagyasztanak.

Froyo

Egyre népszerűbb hazánkban is a froyo (frozen yoghurt), vagyis a fagyasztott joghurt. Nagy sikere annak köszönhető, hogy végtelenül egyszerű elkészíteni, és a fagylatokhoz képest jóval alacsonyabb a kalóriatartalma. Alapját natúr joghurt, esetleg kefir adja, melyet friss gyümölcsökkel vagy fűszerekkel turmixolnak egyneművé. Édesítésére gyakran használnak édesítőszert, esetleg mézet. Könnyen, igény szerint variálható.

Ha érdekesnek találtad a cikket, ne habozz bekövetni minket Facebookon, hogy azonnal értesülj legújabb írásainkról. A plusz tartalmakért pedig nyomj egy követést Instagramon is!

Forrás: MDOSZ - Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége

Képek forrása: Freepik, Ínyenc Fenevad