A francia sajtokról itthon méltánytalanul keveset tudunk. Ismerjük és hazánkban készítjük is a camembert-t, de a brie is viszonylag ismert. A hazai sajtforgalom messze legnagyobb részét a trappistavásárlás teszi ki (mennyire fantáziátlanok vagyunk...), de azt már alig tudjuk, hogy ez a sajt is francia. Hogy közelebb hozzam a francia sajtkultúrát- és történelmet, összeállítottam egy gyűjtést azokról a kevésbé ismert, de roppant jellegzetes francia sajtokról (persze megemlítve néhány itthon is ismert fajtát). Azok a jellegzetes, ínycsiklandozó, minőségi sajtok XIV. Lajos országából tényleg utánozhatatlanok. Így az irodalom érettségi környékén mindenképpen megérdemelnek egy kis magasztalást, eképpen legalább virtuálisan belemerülünk  a világ egyik leghíresebb gasztrokultúrájába. 

Volt szerencsém huzamosabb időt lehúzni Franciaországban, és egy ízben (szó szerint) már foglalkoztam is a velük kapcsolatos sztereotípiákkal. Most ráugrok egy másik szívemhez közel álló témára, és a sajtok világába kalauzollak benneteket. Csak egy gyors körsétát teszünk, hisz a topik szinte tényleg kimeríthetetlen.

A legősibb termékek egyike - tekintsük át a francia sajttörténelmet

A sajtkészítés bizony nem a modern korok szülötte, a források szerint Kr. e. 7000 körül már előállították a tejterméket. Az első préselt sajt a Római Birodalomban jött létre (még mindig időszámításunk előtt), Kr. u. 500 körül pedig megszületett a franciák két ikonikus sajtja, a Brie és a Roquefort. Mégis 1180-ig kellett arra várni, hogy valakinek eszébe jusson, hogy a sajt, mint szó nem létezik (legalábbis a francia nyelvben), és hogy most már illene nevén nevezni ezt a nagyszerű finomságot - hát, jobb később, mint soha, mondják az okosok. Így született meg a "fromage"szó.

Aztán a nagy földrajzi felfedezések korában már a kereskedelem tárgya volt, majd a felvilágosodással már a megfejni kívánt állatok egészségével, azok keresztezésével is foglalkozni kezdtek. 1791-ben megszületik a camembert (fontosabb dátum, mint az egyházszakadás éve), az ipari forradalommal létrejön a tömeggyártás, majd már a tejet is pasztörizálják, a 20. század derekán pedig levetítik az első sajtreklámot a francia televíziókban. Közben a minőség egyre jobban előtérbe kerül, az Európai Unió is tesz az ügy érdekében, és már el is érkeztünk a modern sajtok korába - azért valljuk be, gyorsan végigutaztunk röpke 9000 évet. Történelem után folytassuk földrajzzal!

Ha szívesen olvasnál ételekkel kapcsolatos érdekességekről, történetekről, kövess minket Facebookon is! Így azonnal értesülhetsz új bejegyzéseinkről.

Hírhedt régiók még hírhedtebb sajtkölteményei

Bár sokan Párizzsal és az Eiffel-toronnyal azonosítják Franciaországot, a különböző provinciák rengeteg látnivalót és finomságot kínálnak. A sajtokat többféleképpen lehet csoportosítani (állag, milyen tejből, milyen eljárással készült, fogyasztási forma, stb.), én mégis a származási helyet választanám most szempontnak. Ezen az oldalon minden egyes régió sajátosságairól és legismertebb sajtjairól olvashattok. 

Normandia zöld legelőkkel tarkított vidékén már a 10. század óta foglalkoznak sajtkészítéssel, és ennek a szakértelemnek is köszönhetően innen származnak a legkedveltebb penészes sajtok, köztük a Camembert. A régióban állítják elő a legtöbb sajtot országos szinten, és szintén büszkék lehetnek teheneik ízgazdag tejére.

A Svájccal és Olaszországgal is határos Rhône-Alpes hegyvidékei és fennsíkjai ideális körülményeket biztosítanak a Beaufort, az eredetileg svájci ementáli francia verzóinak (Emmental grand cru Est-Central)  és egyéb ízletes sajtok készítéséhez. 

Ennél északabbra található a Franche-Comté régió, amely hazája a Comté és Raclette sajtnak. Ez utóbbit minimum két hónapig érlelik, és mivel folyósra olvad, a franciák (de én is) előszeretettel fogyasztják felmelegítve, különösen téli hónapokban. 

Az ország belső részein is találunk említésre méltó tájakat. Ilyen Auvergne, amely szintén jellemző tájképei a hegységek. Ez szép a szemnek, a szájnak pedig érdemes megkóstolni a Bleu d’Auvergne, vagy épp a Cantal sajtot. Mindkettő igen távol áll az itthon agyonfogyasztott trappistától, mind ízben és állagban, de a sajtkultúrára nyitottaknak jószívvel ajánlom mindkettőt. 

A  Párizst is magába foglaló Île-de-France is büszkélkedhet néhány jellegzetes termékkel, de zászlóshajónak talán a Brie mondható, amely egy krétafehér sajt, amely kemény kéreggel és krémes belsővel rendelkezik - ízében nem olyan intenzív, mint a legtöbb itt említett fajta, így jó kezdés lehet a sajtokkal épp csak ismerkedőknek. 

Végezetül pedig szóljunk a Roquefort hazájáról is, ezt a különlegességet a déli Midi-Pyrénées régiónak köszönhetjük. A sajtról kitűnő íze mellett érdemes megemlíteni, hogy ez volt az első, amely megkapta a AOC (Appellation d'Origine Contrôlée) jelölést 1925-ben. Ez a plecsni lényegében azt garantálja, hogy a sajt előállításának minden szakasza adott régióban történik, gondos szakértelemmel, így a márványsajtot máshol nem készíthetik el. 

Terveztem még, hogy egy kicsit meséljek nektek a sajtkóstolás etikettjéről és hogyanjairól, hiszen nem csak a borízlelésnek van művészete. Így ebéd előtt azonban már eleget kínoztam magam, úgyhogy erre egy másik írásban térek vissza, addig is kövessétek az oldalt, hogy ne maradjatok le róla. 

Fotó: Pixabay