A tiramisu rendkívül kedvelt Magyarországon (még ha az sokszor nem is feltétlenül az eredeti receptet követi), és hát egyben nagy tortarajongó nemzet is vagyunk. Van egy jó hírünk – nem kell választanod, hogy egy szelet tortát, vagy egy könnyed tiramisut egyél, mert a tiramisutorta magában foglalja mind a kettőt. Az Ínyenc Fenevad házicukrásza, Édes Harapás most azt is megmutatja, ő hogyan csinálja a tiramisut, ami amellett, hogy egész jól néz ki (a képek magukért beszélnek), még rettenetesen finom is. Nézzük!

Az elmúlt időszak nem az étterembe járásról szólt, és nagyon sokan aggódtunk kedvenc vendéglőinkért, sajnos sok be is zárt. A járványveszély -egyelőre legalábbis - elült, és újra felkereshetjük a szívünknek kedves helyeket. De mióta vannak egyáltalán éttermek? Kinek jutott először eszébe, hogy ne csak a családra főzzön? Utánajártunk. 

Az egyik legegyszerűbb, de talán legolaszabb étel az itthon is ismert és szeretett caprese. A pofonegyszerű receptet többféleképp variálják: van, aki balzsamecettel dobja fel, mások pestót készítenek hozzá. Én azt vallom, hogy az egyszerűség ennél az ételnél is diadalmaskodik, csak jól kell alapanyagot választani.

Az utóbbi hónapokban a futárok szerepe felértékelődött, legyen szó ételfutárokról vagy kézbesítőkről. Az étteremlátogatás tilalma és a boltzárak miatt hatalmasra nőtt a kereslet a futárokért, ez legalább részben kompenzálta a sok megszűnő álláshelyet. Az álláshirdetések között ma is gyakran találunk olyat, amely „azonnali munkakezdéssel” keres munkaerőt „sürgősen betöltendő” helyre. A rendelések száma szinte biztos, hogy nem esik vissza a válság előtti szintre, és a megnövekedett keresletet látva azt feltételezhetjük, hogy a futárok fizetése is nőtt. De a szállítóknak a bevételének csak egy részét teszi ki a bérük, jövedelmük egy részét borravalóként kapják. De mekkora ez a hányad? Nem is olyan kicsi, mint elsőre gondolnánk…

A Michelin-kalauz 2020-as válogatásában 29 ország 39 városában 1850 minőségi éttermet kínál. Korábban beszámoltunk arról, hogy a járványhelyzet hogyan érintette a budapesti csúcskategóriás éttermeket, most megnézzük, hogy az új kalauzban történt-e valamilyen változás fővárosunk éttermeit illetően.

Az éttermek egy speciális válfaja a street food, amelynek képviselői az utóbbi időben gombamód szaporodtak, és sokszor nehéz megítélni, hogy közülük hol adják a legócskább kaját, és hol lelhetünk igazi gyöngyszemekre potom áron. Az mindenesetre kétségtelen, hogy a nagyobb városokban még éhesen is bátran nekivághatunk az utcáknak, biztos találkozunk a műfaj számos képviselőjével, ahol a klasszikus beülősdi-pincéresdi nélkül is gyorsan jót ehetünk. 

A minap bevásárolni voltam, és szerettem volna venni egy kis mozzarellát is, hogy majd csinálok belőle egy fasza capresét. De csak szerettem volna, mert amit a most meg nem nevezett nagy bevásárlóközpont meg nem nevezett egységében árusítottak, az bizony nem az a mozzarella volt, amit én a capresemhez megálmodtam. Igen, egészen hihetetlen, de az egyik legforgalmasabb magyar hipermarketben ma nem lehet igazán remek olasz mozzarellát venni – sőt, semmilyen olasz mozzarellát nem lehet venni.

Lassan éledezik hatalmas pofonjából a vendéglátás, legalábbis Európában. A legtöbb országban az enyhítések utolsó fázisai zajlanak, és a megfelelő óvintézkedések mellett újra fogadhatnak vendéget az éttermek. Sokan közülük azonban már soha többé nem fog tudni kinyitni, és számos kiszolgálóegység csak jóval később. Különösen nehéz helyzetben van most a csúcsgasztronómia, hiszen vendégforgalmuk nagy hányadát külföldiek adták, és sokan kétszer is meggondolják, hogy mennyit költenek ezután egy vacsorára. 

A boltok tele vannak cukormentes üdítőkkel. Gyakran vesszük le ezeket az italokat a polcokról cukros társaik helyett, mert úgy gondoljuk, ezek jobban beleillenek a diétánkba. Ha jobban megnézzük, egyik-másik piacvezető márkából nagyobb darabszámot látunk a cukormentes verzióból a polcon, mint a cukrosból – ez nem véletlen, sok cukormentes verziónak az eladásai már megelőzték az azonos márka cukros termékének értékesítését (márkát most nem mondanánk). De miért is ihatjuk ezeket a diétánk alatt is, és milyen tévhitek fűződnek a legtöbb ilyen lötty édes ízét adó aszpartám édesítőszerhez?

2030-ra a sajtburgered merőben más lesz a napjainkban megszokotthoz képest, miután az Európai Bizottság új stratégiájában nem titkoltan át kívánja írni az étkezési szokásokat annak érdekében, hogy a mezőgazdaság és az azt kiszolgáló keretrendszer fenntarthatóbb módon működjön a jövőben. Cél emellett az európai ételek egészségesebbé tétele, tápanyagtartalmának növelése, és a növényi alapú étkezés promotálása. Emellett szükség lesz a fogyasztók részéről is a tudatosabb döntéshozatalra. Úgyhogy mi már most felkészítünk titeket a jövő sajtbureszére.