A nyári hőségben egyik fő szövetségesünk a fagylalt, amely nem csak hűsít, de ízeivel is kényeztet. Most egy egészen különleges gombóc került terítékre, egy díjnyertes fejlesztés, amely Dunaföldváron kóstolható. 

Van, amikor egy étterem népszerűsége ellenére nem annyira jó ott az étel, mint azt előzetes várjuk. Van olyan is, hogy bizony elég csalódáskeltő valamelyik fogás, de ha nem is nagy élvezettel, azért el lehet fogyasztani. Az viszont elég ritka, hogy egy étteremben a rendelt fogásból ne tudjak egy kanállal többet enni. Az utóbbi történt velem a Római-part egyik népszerű éttermében, az Evezős Sörkertben, amely egyébként jó hírnek örvend, és ottlétünkkor is nehezen lehetett ülőhelyet találni. Talán csak rossz napot fogtunk ki, talán nem, de a jó visszajelzések és a visszatérő vendégek ellenére mi nem voltunk elégedettek.

A Tisza-tó és környéke az egyik legcsodálatosabb hely Magyarországon véleményem szerint, ezért gyakran térek vissza ide. Most épp egy jó horgászat után éheztem meg, és ha már Tisza, akkor egyértelműen egy jó halászcsárda jöhetett szóba. Kedves barátom – aki egyben útitársam is volt – ajánlotta a Fehér Amúr halászcsárdát, amelyet mindenki ismer, aki a gyakran utazik a Tisza-tóra. A rövid értékelésem az, hogy a hely látogatásra érdemes. A hosszabb értékelést olvasd alább.

Az elmúlt időszakban rengeteg hír, cikk, tudósítás, podcast szólt a vírusról különböző megközelítésben. Repkedtek a számok a válsággal és munkájukat elvesztett emberekkel kapcsolatban, de legfőképpen az áldozatokról és fertőzésszámról. Most a járvány által legsúlyosabban érintett szektor két szereplőjének kezébe adjuk a “mikrofont”, és megkérdezzük, ők hogy élték meg az elmúlt időszakot. 

Sokan igyekszünk a nyár közeledtével a strandszezonra formába kerülni, a tavasz és jó idő beköszönte ezt segíti is. Azonban fontos tudni, hogy nemcsak az akaraterőnkön múlik, hogy milyen eredményeket érünk el, és nem véletlenül szaladnak fel télen az extra kilók. 

Rengetegen hagyták el szálloda- és vendéglátóipart az elmúlt egy évben, és más területen kerestek megélhetési lehetőséget. A nyitás után sokan visszatértek a szektorba, de magasabb bérért, ami a vállalkozás költségeinek növekedését és az árak emelését vonta maga után.

Európa-szerte újra egy optimistább hangulatban vagyunk a vírust illetően, és több országban már élvezhetik az éttermek kínálta örömöket az emberek, még ha (egyelőre) nem is a korábban megszokott módon. Megnéztük, mi a helyzet a csúcsgasztronómia képviselőivel országos és világszinten. 

Arról már mindannyian hallottunk, hogy van olyan ország, ahol a böfögés teljesen elfogadott, sőt, elvárt az étkezés végén, egyesek itthon is így fejezik ki elégedettségüket. De vajon hol tépik ki az elkészített hal szemét és adják a legkedvesebb vendégnek, és melyik országban illik ételt hagyni a tányéron az étkezés végeztével? 

Több mint négyezren szavaztak az Ínyenc Fenevad felmérésben, amelyben arra kerestük a választ, hogy mit gondolnak olvasóink a teraszok hétvégi megnyitásáról. Az olvasók elsöprő többsége szerint nem volt jó ötlet a nyitás ebben a formában.

A hétvégén legalább már részben visszaállt a normális életünk, kinyithattak ugyanis az éttermek teraszai. Ahogy az várható volt, túlzás nélkül megrohanták a magyarok a teraszokat, fürtökben lógtak az emberek a vendéglátóegységek szabadtéri helyeiről. Az újranyitás ünnepének alkalmából Titeket kérdezünk most: voltatok teraszozni? Ha igen, mit fogyasztottatok? És mit gondoltok a nyitásról, örültök neki? Itt a Fenevad terasznyitásos kutatása! Szavazz Te is!