Tele vannak a hírek a budapesti Smashy-vel, a nevének megfelelően smashburgert árusító hely előtt rendszeresen kígyóznak a sorok. Mivel mi is elsősorban étteremkritikákkal foglalkozunk, adná magát, hogy a hype-vonatra felülve mi is lehúzzunk egy bőrt a helyről azzal, hogy kipróbáljuk, és írunk róla egy ropogós kritikát. Mi viszont szándékosan nem teszünk így, és azt is elmondjuk, hogy miért.

Nemrég nyílt meg a Kálvin-téren a Smashy nevű hely, ahol az angolszász országokban már rég elterjedt smashburgert kínálják. A smashburger egyszerűen törtburgert jelent, is nincs is benne semmilyen varázslat: a húsból gombócot formáznak, majd egyszerűen kilapítják a forró vaslapon. A „tudományos” magyarázat az ilyen burger sikere mögött az, hogy a hús így ropogósabb lesz, de azért elsőre is látszik, hogy a művelet annyira nem különleges.

Volt már szerencsém smashburgert enni nem egyszer, és kétség sem fér hozzá, hogy az így készült hamburgerhús finom. De élményben nem ad többet a hagyományos hamburgernél, sőt: egy remekbeszabott marhahúsnak kifejezetten jót tesz, ha megmarad lédúsnak, és nem pörköljük ki belőle a zamatokat. De még egyszer mondom: a smashburger tényleg finom. (Korábban a hamburger történetéről is írtunk, itt tudod elolvasni.)

A Smashy-t nem minősíthetem, hiszen nem próbáltam ki, de képek alapján nem tűnik annyira extrának. Nagyon gusztusos, de szerény véleményem szerint így külsőre nem hasonlítható össze egy remekül elkészített, a legkiválóbb marhából és igényesen kiválogatott feltétekből összerakott hamburgerhez. Nem értek egyet Ács Borival, aki a hamburgert csak fasírtos szendvicsnek nevezi, mert szerintem ez az étel igenis lehet igényes mestermű, amely komoly gasztronómiai igényességet és hozzáértést tükröz. (Ács Borival egyébként nagyon sok dologban nem értek egyet, de ez csak egy személyes megjegyzés). A Smashy burgere a képek alapján nem ilyen. Inkább olyan lehet, amilyennek hirdeti magát: olcsó.

Ha kipróbáltad a Smashy-t, írd meg Facebook-kommentben a véleményed. Ha már ott jársz, dobj egy lájkot az oldalunkra.

Ezt nem pejoratív értelemben mondom: manapság elég gyakran megy el az étvágyam már csak attól is, ha meglátom, hogy az egyébként kevéssé értékelhető fogások milyen mértékben vannak túlárazva. Üdítő látni, ha valaki alacsony árakkal operál – látva a nagy keresletet, ez kifizetődő is lehet, hiszen az alacsonyabb árrés magas eladások mellett is jelenthet komoly nyereséget. Aztán meglátjuk, mennyire csak bevezető árakkal van dolgunk, és hogy változik az árazás a későbbiekben. Nem kérdés viszont, hogy a Smashy egyik nagy varázsa maga az ára.

Oké, eddig megállapítottuk, hogy a nevezett hamburger jól néz ki, jó árban van, azt is, hogy magam kifejezetten szeretem a hamburgert – megértem, ha most azt kérdezed, miért nem akarom mégis kipróbálni. A válasz egyszerre komplex és nagyon egyszerű: biztos vagyok benne, hogy nem lenne kielégítő az élmény.

Az éttermezés – jelen esetben inkább kint evés – ugyanis nálam sosem csak az ételről szól. Az étel a legfontosabb része természetesen, de a hely, a hangulat, a kiszolgálás minden hozzáad (vagy elvesz) az élményhez. Az, hogy egy olyan nehezen fogyasztható ételt, mint a hamburger, az utcán ülve egyek meg ilyen hidegben, valahogy nem kielégítő számomra. Az elvitel nyilván szóba se jöhet, a hamburger ugyanis frissen a legjobb. Ez az egyik ok, amiért nem sietek kipróbálni a Smashy-t.

A másik szintén az élményhez kapcsolódik: ugyan miért érné meg nekem közel egy órát várni arra, hogy aztán az utcán egyem meg az összevissza potyogó hamburgert? Az állva várakozás olyan szinten rombolná az élményt, hogy nincs az az íz, ami ezért kárpótolni tud. Más persze, ha egy távoli ország helyi specialitását szeretném kipróbálni, és tudom, hogy talán soha – de legalábbis évekig biztosan –nem lesz erre alkalmam. De ez itt Budapest: hetekkel, hónapokkal később is ki tudom próbálni, ráadásul egy hamburgerről van szó. Olyan ételről, amelyből már a minőséget is megtaláljuk számtalan helyen a belvárosban (ebben például egyetértek Ács Borival).

Neked melyik a kedvenc hamburgereződ? Írd meg Facebook-kommentben!

Ezen felül tényezőként említhetem azt is, hogy maga a hájp is ront a hely vonzerején számomra. Ez csak kis szerepet játszik abban, hogy vonakodom kipróbálni, de az a jelenség, ami a Smashy-roham mögött áll, úgy eleve a modern társadalomba vetett hitemet kérdőjelezi meg mostanság nem is oly ritkán. Tudom én, hogy a birkaszellem a történelemben mindig jelen volt, talán a mainál nagyobb mértékben, de ahogy öregszem, egyre kevésbé szeretem a közösségi lét minden területén megjelenő, értékmentes lufikat.

Ettől még nem mondom azt, hogy nem fogom kipróbálni a Smashy-t, sőt: szinten biztosan ki fogom. (A címet ennélfogva úgy módosítanám: „Ezért nem fogjuk kipróbálni MÉG a hamburgerezőt…”). Téged sem beszéllek le róla. Én a magam részéről megvárom, amíg nem kell egy órát sorban állni egy burgerért, hiszen addig is számtalan remek éttermet találok a városban. És ha eszek egy jót, biztos lehetsz benne, hogy megírom majd – ahogy a Smashy-élményemet is meg fogom írni egyszer.

Fotó: Freepik (A kép természetesen illusztráció. Ha ez a Smashy burgere lenne – de nem az –, akkor se vennék belőle 6 darabot csak azért, hogy egy jól beállított képet tudjak velük csinálni. Ennyire azért nem olcsó. A Smashy burgeréről nem tudok képet betenni, mivel még nem próbáltam ki. Illetve ha kipróbáltam volna, és ide betettem volna egy képet, akkor azonnal elárultam volna, hogy amit a cikkben írok, az nem igaz, és bizony én is sorban álltam, tehát ekkor sem tettem volna be ide egy képet. De ez nem így történt, becsületszóra mondom, és őszintén remélem, hogy nem kérdőjelezed meg a szavahihetőségemet. Písz.)