A nyár és koraősz egyik legnépszerűbb étele a lecsó, hiszen bőséggel rendelkezésre állnak a friss alapanyagok, és egyszerű elkészíteni. Legalábbis valahogy elkészíteni egyszerű, az igazán jó elkészítés viszont némi odafigyelést igényel. Számtalan embertől hallottam már, hogy nem szereti a lecsót: többségük azt gondolta ugyanis, hogy a bő lében könnyűbúvárként lebegő ikrás tojás és pépesre főzött paprika-paradicsom, némi olcsó virslivel megfűszerezve jelenti a lecsót. Aztán amikor megkóstolták a jól elkészített verziót, csak néztek, hogy ezt így is lehet. Az alábbiakban bemutatom azt a lecsóreceptet, amely alapján szerintem minden lecsónak készülnie kéne.

Kedvenc, de nem eléggé megbecsült étel a lecsó

A lecsó egy nagyon népszerű nyári étel: szinte minden háztartásban készül belőle 1-2 adag a nyár folyamán. Egyébként az igazi szezonja a kora ősz lenne, hiszen a paradicsom és paprika most kezd érni dömpingszerűen Magyarországon, tehát még hetekig élvezhetjük a friss és zamatos zöldségekből készülő lecsót.

Azzal egyetértünk, hogy a lecsó a magyar gasztronómia egyik fontos zászlóvivője, ám azzal már bajban vagyunk, hogy milyen polcra is tegyük a lecsót. Reggeli tojással, gyorsan összedobható vacsora, vagy igazán minőségi bográcsétel? Mindegyik verzió megjelenik, és mindegyik nagyon más élményt nyújt. Én most azt a verziót mutatom be, amelyik megítélésem szerint a legjobb kulináris élményt nyújtja. Aki olvassa a blogot, az tudja, hogy minimalista vagyok, így aztán ez a mostani lecsó elég alap recept: nem kerül bele még tojás sem, és higgyétek el, nem is hiányzik belőle. Csak elvenne az élményből, nem adna hozzá.

Ha szívesen olvasnál hasonló írásokat, kövess minket Facebookon. Ne maradj le írásainkról.

Hozzávalók a lecsóhoz

Ahogy mondtam, nem lesz bonyolult. Kevés hozzávaló kell hozzá, ám azokat annál jobban meg kell válogatni: sajnos az árát is meg kell fizetni. Ha azt akarjuk, hogy igazán remek lecsónk legyen, akkor nem spórolhatunk egyik összetevőn sem. Nálam a lecsó nem hónap végi kaja. Nézzük a hozzávalókat két főre:

• Többféle étkezési paprika is jó hozzá. Arra figyeljünk, hogy a lecsóba nem illő paprikákat (például kaliforniai paprika) ne használjunk. Én mindig törekszem rá, hogy az egészen zöldtől a pirosig mindenféle szín kerüljön bele, ettől sokkal gusztusosabb lesz a lecsó. A mennyiségekkel mindig bajban vagyok, de azt mondanám, hogy két főre 7-8 darab közepes/nagy paprika kell.
• Hegyes erős. Ezt direkt külön írtam. Én nem szeretem külön fűszerpaprikázni a lecsót, ezért a hegyes erőst már a többi paprikával együtt beleteszem. Egyet adok hozzá, az is eléggé csípős lesz.
• Paradicsom. Itt érett, lédús paradicsomokat használok. A legjobb az ökörszív-paradicsom vagy egyéb húsos paradicsomok, de ha az nincs, a sima paradicsom is megteszi, ha érett. Ha nagyok, 3-4 kell belőle, ha kicsik, 5-6.
• Fokhagyma. Ezzel sem szabad spórolni, kiváló ízt ad a lecsónak. 4-5 gerezdet simán beleteszek.
• Vöröshagyma. Elengedhetetlen része a lecsónak, én esszenciális hozzávalóként tekintek rá, és jó sokat teszek bele. Ha nagy fejeket tudunk venni, akkor 2 elég, ha kisebbeket, akkor 3-4 is mehet bele.
• Szalonna. Bizony, a kiváló szalonna jó ízt ad a lecsónak, a jó zsíros mangalicaszalonna pedig tökéletes megoldás lesz hozzá. Úgy nagyjából egy mutatóujjnyi szelet kell belőle.
• Szárazkolbász. Ez adja a legfontosabb aromát a lecsónak, jelentősen növeli a beltartalmi értéket (fú aztakurva, mik ki nem csúsznak az ujjaimon). Jó minőségű, közepesen száraz kolbászt használjatok, és ne spóroljatok: egy emberre egy hosszú szálnak a harmada, egy rövidebb szálnak a fele simán belemehet.
• Fűszerek: só, bors, kis kömény. Utóbbiból tényleg csak egy csipet, nem akarjuk, hogy ledominálja az ételt.

Te hogy készíted a lecsót? Írd meg Facebook-kommentben. És ha már ott jársz, dobj is egy lájkot.

A lecsó elkészítése

Az alábbiakban a lecsó elkészítését fogom bemutatni. Amit – azt gondolom – máshogy csinálok, mint a többség, hogy nem fazékban, hanem serpenyőben készítem a lecsót. Ez lehetőséget ad neki, hogy gyorsabban elfőjön a leve, és nem járunk úgy, hogy mire a lé elfő, a paprikából csak egy sűrű péptenger marad. Én ugyanis azt szeretem, ha az alapanyagok egyben maradnak (és kissé, de csak kissé roppannak is), miközben az ízek tökéletesen összeérnek. Ne gondoljátok, hogy a lecsómnak nincs szósza, sőt: van neki vékonyan, de állagában sűrű, ízében gazdag szószt kapunk. A végeredmény pedig egy kiváló egytálétel lesz. Nézzük, hogyan érjük ezt el.

1. Fogjunk egy mélyebb serpenyőt.
2. A mangalicaszalonnát kockázzuk nagyon apróra, majd tegyük bele a hideg serpenyőbe. Kis lángon kezdjük el hevíteni.
3. Amikor a szalonna elkezd olvadozni, az apróra (nem kell szétnyomni) vágott fokhagyma mehet bele. A talján gasztronómia tanította nekem, hogy a zsiradékkal együtt hevülő fokhagyma (és egyébként minden más) jobban átadja az ízt, így még nem sercegő zsírba tegyük a fokhagymát.
4. Ha már nagyrészt kiolvadt a szalonnánk zsírja, mehet bele a hagyma. Fontos: a hagymát ne apróra vágjuk, hanem nagy kockákra. Ez a kis hagymák esetén azt jelenti, hogy legfeljebb egyszer vágjuk félbe, és még egyszer keresztbe. Tényleg nagy darabokat akarunk látni.
5. A hagymát lassú tűzön pirítjuk. Ez egy kissé türelemjáték, főleg nagy hagymadarabok esetén, de nem akarjuk, hogy a zsírunk odaégjen, és kellemetlen, kozmás íze legyen.
6. Amikor a hagyma már megpirult (nem kell teljesen üvegesnek lennie), mehet bele a kockákra vágott paradicsom. Igen, én előbb a paradicsomot adom hozzá, így kerülvén el, hogy sok lé maradjon rajta, mire a paprika megfő. A paradicsomot mindegy, mekkorákra vágod, hiszen nagyrészt úgyis szétfő majd. Ezen a ponton feljebb lehet venni a hőfokon a főzőlapon.
7. Mehet rá a só, ez segít a hagymának levet ereszteni. Csak ízléssel.
8. Amíg a paradicsom megereszkedik, vágjuk fel a paprikát. Ezt se vágjuk apró darabokra: karikázzuk fel nagyjából 2 centi széles karikákra, ezeket vágjuk fel keresztbe, és meg is vannak a szeletek. Így lesz jó, lesz mit harapni a lecsóban.
9. Amikor a paradicsom már nagyrészt szétfőtt – ez kis időt vehet igénybe –, és kellően leveses masszánk van a serpenyőben, mehet bele a paprika. A paprikának nem kell sok, mire kissé megfonnyad, így igazából az a legtöbb idő, mire a paradicsomok szétfőnek. Ez is tízpercekben mérhető.
10. Mehet rá a bors és a kömény ízlés szerint (ne feledjük, a hegyes erőst már a paprikával együtt beletettük).
11. Kóstoljuk a paprikát: amikor még nem pépes, de már nem is nem roppan (nagyot) a fogunk alatt, akkor jó. Ilyenkor még van ellenállás a paprika húsában, egyfajta gumis állagot kell éreznünk. Ne ijedjünk meg, ha szerintük még nyers a paprika: innen még pont az a két perc kell neki, ami még hátravan.
12. Most kerül bele ugyanis a karikákra vágott kolbász. Ennek csak 2-3 percet adunk. Ez elég idő arra, hogy az ízt átadja a lecsónak, miközben megőrzi a konzisztenciáját (megint csak azt tudom mondani: lesz mit harapni a lecsóban).

Ezzel el is készültünk. Ha bográcsban akarjuk elkészíteni, a folyamat ugyanez. Nyilván itt több odafigyelést és kevergetést igényel a történet, és lehet, hogy a mély bogrács miatt a paradicsomnak is több idő kell, de alapvetően úgy kell készítenünk, mintha a konyhában készítenénk. Illetve egy dolog: mivel a bográcsban a szalonna könnyebben odakap, érdemes egy kis olajat is alá löttyinteni az elején.

Egyébként bográcsban elkészítve százszor jobb a lecsó, az a füstős íz nagyon kell neki. Pár hete egy ismerősöm nyaralójában a Balatonon én is elkészítettem bográcsban a gulyást, és azt hiszem, jobb visszajelzést nem is kaphattam volna, mint amit a szomszédtól kaptam, aki – mint minden este – átjött pálinkázni (vicces az ember egyébként, mert százliterszámra főzi a pálinkát minden nyáron, amit odaajándékoz az ismerőseinek – hogy aztán azt igya meg náluk). Szó szerint ezt mondta:

„Kurva jól néz ki bazmeg.”

Ha a fentiek szerint készítetted el a lecsót, őszintén remélem, hogy te is sok ilyen visszajelzést kapsz. A visszajelzésnek mindenki örül, így ha neked nem kerül semmibe, dobj kérlek egy lájkot a Facebook-oldalunkra, legalább olyan jól esne nekünk, mint egy bográcslecsó egy kellemes nyárestén.

Fotók: Ínyenc Fenevad