Sok embertől hallottam mostanság azt az állítást, hogy a hús elhagyása után sokkal jobban érezte magát, és még le is dobott néhány kilót. A húsfogyasztás mellőzésének etikai-morális szempontját eszem ágában sincs megkérdőjelezni, de aki már sikeresen megszabadult néhány kilótól, az pontosan tudja, hogy a kontrollált húsfogyasztás milyen nagymértékben tud segíteni a tartós testsúly-csökkenésben. Persze aki elkötelezte magát a vegetariánus (vagy vegán) étrend mellett, az is tud hatékonyan fogyni – de nagyon nem mindegy, mivel helyettesíti a húst.

Mivel imádok enni, néha engem is arra kényszerít az élet, hogy megszorításokkal éljek – azaz pontosan megtervezzem a diétám, hogy megszabaduljak néhány kiló testzsírtól. Van gyakorlatom már a fogyásban, és pontosan látom, hogy a húsfogyasztás kihagyásával nem lenne ugyanolyan minőségű a fogyás. Minőséget írok, nem mennyiséget, mert ha párolt zöldséget ennék minden nap ebédre, reggelire és vacsorára, akkor veszettül sokat fogynék, de az egyáltalán nem lenne okos dolog, hiszen a testem csak minimális fehérjéhez jutna.

A hús ugyanis tömör fehérje, márpedig a testünk izomzatának fenntartásához szükség van bizonyos mennyiségű fehérjére. Így amikor diétázom és kalóriára pontosan összeállítom az étrendem, akkor elkerülhetetlenül megnő a húsbevitelem. Ennek két oka van:

1. Az egyik a már említett magas fehérjetartalom. Amikor kalóriadeficitben vagyok, akkor néha még az is nehezemre esik, hogy bevigyem a szükséges mennyiségű fehérjét, pedig olyankor minden nap eszem húst. Amikor elengedem magam, sokkal kevesebb húst eszek.
2. A másik a kalóriatartalom. A húsnak ugyanis fajlagosan sokkal alacsonyabb a kalóriatartalma, mint a legtöbb húst helyettesítő ételnek.

Nem követsz még minket Facebookon! Egy kattintással megteheted, így nem maradsz le legújabb bejegyzéseinkről!

Ez a két tényező pedig együtt kulcsfontosságú. Magam nem vagyok az anatómiának és a test biológiai folyamatainak pontos ismerője (és olyan fitneszguru sem vagyok, aki ezek ismerete nélkül is tudni vél mindent), de annyi már ragadt rám, hogy ha az étkezésem során nem tartom a kalóriadeficitet, akkor nem fog csökkenni a súlyom. De ugye a valóban hatékony fogyókúrához két eszköz kell: a mérleg és a tükör. Az előbbi is fontos, de ha a mérlegen mutatott számot favorizáljuk kizárólag, akkor nem biztos, hogy a végén tetszik majd, amit a tükörben látunk. Ha azt akarjuk, hogy a leadott kilók ne izomból, hanem főleg zsírból menjenek le, sok fehérjét kell ennünk – azaz nehezen ússzuk meg a húsevést.

Nézzük a kalóriákat!

A fogyás nagyon (de tényleg nagyon) leegyszerűsített szabálya tehát az, hogy kevesebb kalóriát kell bevinnünk, mint amennyit testünk alaphangon eléget (utóbbinak adhatunk egy löketet némi testmozgással). Ez azt jelenti, hogy olyan ételeket kell kiválasztanod, amelyek táplálnak, jóllakatnak, és közben fajlagosan alacsony a kalóriatartalmuk. És sajnos az a rossz helyzet, hogy a főételek közül ebben még mindig a hús áll a legjobban.

Természetesen megtehetjük, hogy a húst nem tésztával és rizses egytálételekkel helyettesítjük, illetve nem is olyan ételekkel, amelyekhez kenyér kell (például főzelék kenyérrel). Az is egy opció, hogy eszünk ugyan tésztát és rizst, de a mennyiségét jelentősen csökkentjük – de látjuk a fenti ábrán, hogy húsból sokkal többet ehetünk büntetlenül, mint mondjuk tésztából vagy rizsből. Ha csak a kalóriákat nézzük, nyilván akkor jársz a legjobban, ha sült zöldségeket eszel főtt zöldségekkel, de ez nem járható út. Egyrészt mert éhezni fogsz folyamatosan, másrészt mert a minimális fehérjebevitelt sem biztosítod.

Fontos a fehérje

A gyúrósoknak a fehérje az istene, de nem kell 100 kilós rudakkal kelned és feküdnöd ahhoz, hogy a te tested is igényelje a fehérjét. Aki túlsúlyos, annak a zsírrétege alatt is ott a formás izom, amit nem szeretne a zsír mellé elveszíteni. Ezért nem tudja megúszni, hogy fehérjét egyen. Nem kezdek bele most az étrend-összeállításba, de amikor kalóriadeficites étrendet tart az ember, a minimálisan szükséges X gramm (egyénenként változó) fehérjebevitelt egyáltalán nem könnyű biztosítani. Ha valaki teljesen kihagyja a húst, akkor nagyon nehéz.

Persze megoldható, ha az ember babot eszik, de abból arányaiban sokkal kevesebbet ehet, mert a szénhidráttartalma messze-messze magasabb, mint a húsoknak, azaz a kalóriatartalma is magasabb. Be lehet dobni olyan csodaélelmiszereket (és ezt nem pejoratív értelemben mondom), mint a sovány túró, ami egy fehérjebomba – de lássuk be, hús és hal nélkül biztosítani a fehérjebevitelt úgy, hogy a kalórabevitelünk se legyen magas, nagyon nehéz (a vegánok dupla hátrányban vannak, mert se túrót, se tojást nem ehetnek). A fehérjeporok valódi támogatást nyújtanak (nem kell tőlük félni testsúly-csökkentés esetén sem), de ezek egy része állati eredetű.

Minden az odafigyelésen múlik

Az első grafikonon látszik, hogy a rizs, a hüvelyesek, a tészta és a kenyér kalóriatartalma kifejezetten magas, miközben a hüvelyeseket leszámítva a fehérjetartalmuk alacsony. Az optimális kalória és fehérje kombó összeállításához a legjobb, ha húst eszünk zöldséggel. Persze a barnarizst sem kell mellőzni és a teljes kiőrlésű péktermékeket, de nagyon óvatosan szabad bánni a mennyiséggel. A húsoknál pedig a panírt és a sok zsiradékot igénylő elkészítést kell kerülni. Ezen felül persze még millió dolog van, amire egy hatékony és tartós testsúly-csökkentő program esetén oda kell figyelni, de ha valaki azt mondja nekünk, hogy a hús mellőzésével érünk el sikert, ne higgyünk neki.

Aki szerint a hús nem lehet megfelelő eleme egy testsúly-csökkentő diétának, az talán a kolbászra, szalonnára, vagy egy jó zsíros-bőrös libacombra, sertéscsülökre, szószókban uszó, bucival körülölelt hamburgerre gondol. Na igen, a húsok közül is van olyan, amit sajnos mellőzni kell. A legjobb, ha sovány húsokat sütünk kevés zsiradékon, vagy pároljuk őket – istenien elkészíthetők, egészségesek, és segítik a fogyást (de persze ebből is mértékkel fogyasszunk, és megfelelően megválasztott körettel).

Mindazonáltal itt szögezném le, hogy a vegetariánus étrenddel kacérkodó, vagy már elkötelezett olvasókat nem szeretném rábeszélni a húsevésre akkor sem, ha fogyni szeretnének. Egyrészt ugyanis sajnálatos, hogy bizony azért a szép szelet steakert egy szomorú szemű boci adta az életét, másrészt a húsállatok tenyésztése a környezetet is jobban terheli, mint a növénytermesztés (állítólag – teszem hozzá, hiszen klímakutató sem vagyok). Én mindenesetre a diétám során nem mondanék le a durván tört borsban és sóban megforgatott, vöröslő húsú tonhalsteakemről, vagy a kis vajon sütött lazacderékról, pár szál spárgával vagy spenóttal. És nem csak azért, mert egészséges.

Ha tetszett a cikk dobj egy lájkot Facebookon és kövess minket továbbra is! Hamarosan jövünk még több érdekességgel és éttermi beszámolóval.

Nyitókép: Freepik