Hogy ne az étel egyen meg téged

Így akarják megváltoztatni a sajtburgered

2020. június 06. - Vérmes Ízvadász

2030-ra a sajtburgered merőben más lesz a napjainkban megszokotthoz képest, miután az Európai Bizottság új stratégiájában nem titkoltan át kívánja írni az étkezési szokásokat annak érdekében, hogy a mezőgazdaság és az azt kiszolgáló keretrendszer fenntarthatóbb módon működjön a jövőben. Cél emellett az európai ételek egészségesebbé tétele, tápanyagtartalmának növelése, és a növényi alapú étkezés promotálása. Emellett szükség lesz a fogyasztók részéről is a tudatosabb döntéshozatalra. Úgyhogy mi már most felkészítünk titeket a jövő sajtbureszére. 

sajtburger.jpg

Farmról a villára - ez a neve az új útmutatónak, amit az EU végrehajtó szerve, az Európai Bizottság tett közzé még május végén. A következő évtizedre megfeleznék a kémiai növényvédő szerek használatát, és a termőterületek negyedét biová tennék, úgyhogy látszólag komolyan gondolják ezt a stratégiát. Persze külön a hamburgerről szóló passzust ne keresd benne, csak a Politico volt olyan leleményes, hogy ezen a kaján keresztül vezette le a tervezett változtatásokat. 

Miért kell egyáltalán változtatni? 

Mielőtt belecsapnánk a lecsóba, illetve bureszba, kötelességemnek tartom, hogy kis háttérinfóval szolgáljak. Ugyanis sejthetitek, hogy a rövidesen bemutatott sajtburger húspogácsája például növényi eredetű lesz, és biztos vagyok benne, hogy már előre fel is ment a pumpa sokakban, hogy őt milyen alapon akarják megfosztani szeretett marhájától. Legtöbben közülük fel sem fogják, de az átlagos európai állampolgár ökológiai lábnyomának mintegy felét az élelmiszerek adják.

Mennyi lakosa is van az EU-nak? Bő 500millió, szóval ja, híreim vannak, számít a környezet szempontjából,  hogy mit eszünk. Nem vagyok vegán, környezetvédő aktivista, de abszolút egyetértek azzal, hogy valamit tenni kell. 

Az EcoWatch szerint például 10 darab hamburger előállításához szükséges vízből egy átlagember egy éven át tudna zuhanyozni, egy kiló marhahús előállításával pedig 60 kg szén-dioxidot küldünk a levegőbe a teljes ellátási láncra levetítve (az Index itt írt erről bővebben).

Szóval lehet annak a megreformált sajtburgernek létjogosultsága. Lássuk, miben is változik.

Sok-sok zöldség és közepes ár

Egy jó hambi (mondjuk a szar is) a bucival kezdődik. Itt a frissességen lesz a hangsúly, miután az ellátási láncot rövidíteni szeretnék, így az ízetlen, messziről érkező, gyanúsan hosszan elálló péksütiket felváltja a közeli pékségből vásárolt, teljes kiőrlésű, szinte még meleg verzió. 1-0 a 2030-as hambinak. Ami a húst (illetve annak utánzatát) illeti, a jövőben nagyobb teret kap a növényi alapú pogácsa, sőt, akár a rovarok is jelenthetik ennek az alapját (fehérjetartalmuk kitűnő, és feldolgozásuk sokkal gazdaságosabb - valamit tudhatnak a keleti népek). A vöröshús ki fog szorulni, és a legtöbb gyorsétterem már fel is vett a kínálatába műhússal készült hamburgereket, az egyikkel kapcsolatos tapasztaltainkról már be is számoltunk.

Étteremkritikáinkat, receptjeinket és egyéb ínyencségeinket is megtalálod Facebook-oldalunkon!

Amit viszont nem szabad sajnálni a sajtburgerből, azok a zöldségek, hiszen a zöldség- és gyümölcsfogyasztás ugyebár nagyon fontos (nem akarok visszamenni az oviba, de még mindig keveset fogyasztunk…). Ha ezek valóban organikusak lesznek, valamint növényvédőszer-mentesek, akkor ezért is csak pirospontot tudok adni. A  sajtburger pedig nem is lenne sajtburger névadó hozzávalója nélkül. Nos, sajtból rengetegféle van, és itthon bizony elég silány minőségűeket fogyasztunk, akarva-akaratlanul. Az EU Franciaország mintájára a csomagoláson egy tápanyagcímkét tervez elhelyezni, amely megmutatja, hogy az adott sajt (vagy akármilyen más termék) fogyasztása mennyire kedvező egészségünk szempontjából. Én egyébként imádtam ezt a rendszert, amikor anno kint tartózkodtam, két hasonló termék összehasonlításakor könnyen ki tudtam választani azt, amelyiknek a sávja zöldebbre rúgott.

Végül pedig ne feledkezzünk el a szószokról, amelyek bizony meglehetősen cukrosak és zsírban gazdagok, viszont nem szívesen válnánk meg tőlük. A ketchup és majonéz (ha csak a legkevésbé ötlettelen szószoknál maradunk) potenciális helyettesítői a következő évtizedre a céklából vagy édespaprikából készült proteinketchupok lehetnek, de ennek gondolatát még nekem is emésztgetnem kell. 

S hogy mindez mennyibe fog kerülni? A Bizottság tervei szerint nem is olyan sokba, miután szeretnék, ha az egészséges és fenntartható ételeket meg tudnák engedni maguknak az átlagemberek, különben semmit nem ér az egész. Ennek érdekében adókedvezményeket is javasolhatnak a bio zöldségek esetében. 

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, én egyelőre azt érzem, hogy a jövő sajtburgere bizony merőben más lesz a mostanihoz képest. De azok helyében, akik nem akarják elveszíteni az imádott ízeket, még nem nagyon aggódnék, a konyhatechnológia eddig is megoldotta a kevésbé egészséges ételek helyettesítését egy ízében teljesen elfogadható megoldással. Meg aztán ki tudja még, mi lesz belőle...

Ha még nem követed az Ínyenc Fenevadat Facebookon, ide kattintva megteheted!

Fotó: Pexels

A bejegyzés trackback címe:

https://fenevad.blog.hu/api/trackback/id/tr4615743446
Nincsenek hozzászólások.