Elképesztően hangulatos hely Dobogókő, a természeti adottságai is páratlanok, ráadásul rengeteg túraútvonal itt fut össze. Aki kitalálta, hogy itt bográcsos látványkonyhát kell csinálni, hatalmas elme volt, az ötlet alighanem anyagilag is jócskán megtérül. Nem is akárhogy sikerült ugyanis a kivitelezés, nagyon ínycsiklandó, ahogy az ízlésesen elrendezett bográcsokban egymás mellett főnek az ételek. Ám az élmény egy nagy része illúzión alapszik.

Itt a szezon, előkerülnek a bográcsok. Recseg alattuk a tűz, rotyog a gulyás, a pörkölt, a slambuc, a zöld környezet és a füstös buké tesz róla, hogy a konyhai körülmények között már kissé túljáratott ételek bográcsból százszor jobb élményt nyújtsanak. A vegák meg csak távolról nézik, ahogy készülnek a húsos fogások a bográcsban, nem merészkednek közel, nehogy a páratlan illatok kísértésébe essenek. Nekik sem kell kimaradniuk a buliból, ha a szalonnás-húsos ételek helyett az általam most bemutatott fogás kerül a bográcsba – és közben a hagyományos ízeket kedvelőknek sem kell lemondani az élményről. Nem valamilyen gyanút keltő, kimondhatatlan keleti-hindu fűszerekkel és hígra főtt zöldségekkel telepakolt ételről, hanem egy igazán tápláló, a hagyományos magyar ízekhez szokott bográcsozóknak is bizonyára elfogadható ételről van szó.

A tojás alapélelmiszernek számít: rántotta, omlett, tükörtojás, főtt tojás, naponta esszük mi is. A gasztronómiájára kifejezetten kényes olaszok viszont az egyszerű tojásos ételt is képesek úgy elkészíteni, hogy annak az íze felejthetetlenül megragad az ízlelőbimbóidban. Egy roppant népszerű és könnyen elkészíthető nápolyi étel új dimenzióba helyezte nálam a tojásfogyasztást, ráadásul ehhez semmilyen különleges hozzávalóra nincs szükség. A purgatóriumi tojások receptjét mutatom most be, pont úgy, ahogy Nápolyban készítik.

A Magyarországon tevékenykedő kínai éttermesek egyik legnagyobbika alighanem Wang mester, akinek több étterme is van Budapesten. A mester nem méltatlanul híres: bárkit kérdeztem eddig, mindenki áldotta keze munkáját, és ez nem lehet véletlen. Sajnos eddig csak hallomásból tudtam, hogy Wang mester konyhájában nagyszerű dolgok történnek, kipróbálni szégyenszemre még nem tudtam. Egészen eddig: pár hete végre eljutottam a Wang étterembe, így első kézből számolhatok be arról, hogy milyen minőséget is képvisel a hely. Spoiler: elégedett voltam.

Az idehaza nagyon divatos, híg és édes paradicsomleves érthető módon nem sokak kedvence, az olasz verzió viszont össze sem hasonlítható ezzel. Ahogy sok olasz étel, a paradicsomleves is nagyon kevés összetevővel készül, ennek ellenére felejthetetlen az íze. Az elkészítése is végtelenül egyszerű, aki kedveli a paradicsomot, annak mindenképp javaslom.

Javában tart az eperszezon, vagy netán a szamócaszezon? A piaci standok roskadoznak a jó esetben finom, lédús és édes gyümölcsöktől, rosszabb esetben pedig a gyönyörű piros külső mögött íztelen termés rejlik. Persze most nem a görög eperre, hanem a hazai, magyar termékre gondolok. Találunk köztük egészen aprótól az extra nagy méretű, már-már öklömnyi nagyságú gyümölcsökig – de vajon tényleg azt vesszük-e, ami a táblára ki van írva, és helyesen használja-e a köznyelv, amikor magyar eperről beszél? Ennek járunk utána.

Az olasz konyha már rég belopta magát a szívünkbe, imádjuk a tésztát és a pizzát, manapság már a klasszikus olasz vacsora második fogásait is elkezdtük megismerni, de a salátákkal még gondban vagyunk. A capresét mindenki ismeri, de idehaza főleg szendvicsekben, húsok mellé, vagy előételként fogyasztjuk nagyon minimális adagban. Pedig a caprese önmagában is megállja a helyét, de csak akkor, ha – mint ahogy a többi olasz fogásnál – kiváló alapanyagokkal dolgozunk.

A fogyni vágyók egyik nagy ellensége a krumpli: sokan, akik belevágnak a diétába, úgy képzelik a fogyókúrát, hogy a natúr húsok mellé csak salátát, esetleg némi rizst fogyaszthatnak. Pedig szó sincs erről: a krumpli kalóriatartalma nem annyira magas, hogy kihúzzuk a fogyasztható ételek listájáról, egészségre gyakorolt kedvező hatásai miatt pedig nem is javasolt így tenni. A krumpli ugyanis kifejezetten egészséges.

Kevés olyan ember van, aki ne érezné, hogy néhány plusz kiló van rajta, és még kevesebben vannak, akik bevállalják a súlyfelesleg leadásával járó, hónapokon át tartó megpróbáltatásokat. Számtalan módszer létezik, amely azt ígéri, hogy könnyen és gyorsan, koplalás nélkül meg tudunk szabadulni a súlyfeleslegtől. A fogyni vágyók hajlamosak mindenbe belekapaszkodni, ami szembe jön. Egy ilyen mankó a kalóriamentes tészta is, amely amellett, hogy kedvező élettani hatásokat ígér, a diéta legkeményebb időszakaiban legalább részben emlékeztethet minket azokra az örömökre, amit egy tál gőzölgő tésztaétel nyújt. Ám hogy ízélmény tekintetében mit tud a kalóriamentes tészta, az az igazi kérdés: hiszen ha nem esik jól, a diéta kellemetlen részét nem tudja mérsékelni. Kipróbáltuk hát a konjac-tésztát, és most megosztjuk a tapasztalatainkat.

A rámen kedvelőinek nem kell bemutatni a méltán híressé vált Ramenkát, amely oly sokunk kedvence lett az elmúlt 10 évben. Az ikonikus étterem nem olyan régen költözött el eredeti helyéről, és sokak szerint a költözés a minőség rovására ment. Számtalanszor ettem már a régi Ramenkában, és mindig imádtam, ijedten és hitetlenkedve olvastam a negatív kritikákat. A költözés óta viszont még nem volt alkalmam az étteremhez, gyorsan be kellett pótolni. Erre most márciusban került sor, és egyáltalán nem bántam meg: a rámen pont olyan remek volt, mint a költözés előtt bármikor.