A csehek a sör világbajnokai, ez nem kérdés, a kiváló cseh sörök titka pedig részben az, hogy a sört ott frissen, pasztőrözés nélkül fogyasztják. Ez az idehaza tanksörként ismert sör sokkal zamatosabb, krémesebb, mint a hordós sör, ám sajnos ebben a csodában nekünk nem lehet részünk: idehaza csak nagyon kevés helyen lehet tanksört találni. Annál nagyobb öröm, ha egy ilyen helyre bukkanunk – és annál nagyobb csalódás, ha a zamatos tanksört sikerül elrontani.
Magyar tanksör: Budapest nem Prága
A csehek komolyan veszik a sört: nemcsak nyakló nélkül isszák, nagyon odafigyelnek a minőségre is. Az, hogy miért lesz jobb a csehországi sör, mint a magyar (beleértve a Magyarországon kapható cseh söröket is), sok dolog függvénye. A csapolás, a korsó, a hőmérséklet, a hajtógáz mind ilyen dolgok, de az egyik legfontosabb szempont, hogy a cseh sör más: odakint sok helyen pasztőrözetlen verziót, úgynevezett tanksört kínálnak.
A tanksör a hordós sörrel ellentétben eggyel kevesebb fázison esik keresztül, amikor elkészítik. Ennek következtében a sör sokkal zamatosabb lesz, sokkal karakteresebb az íz, jobb az állag. Javarészt a tanksör tehet arról, hogy úgy érezzük: sehol nem tudunk olyan sört inni, mint Prágában. Ez sajnos így igaz is.
Ha ilyen sört találunk Magyarországon, az mindig nagy öröm. Sajnos elég ritka, én Budapesten kettőről tudok. Az egyiket új helyet csak a napokban fedeztem fel, a We ♥ Budapest írt róla ugyanis (ha ők nem írnak meg valamit, az nem is létezik, ugye - irónia alert). A Kopaszi-gáton az EB-fanzoneban található helyről van szó, ami Kopaszikert nevén fut. Ahogy a portál felhívta a figyelmet, a tanksor mellett sült halakat is lehet itt enni.
A helyszín príma. A Kopaszi-gát kívül esik esik a komfortzónámon, de tankos plzeniért ennél messzebbre is szoktam utazni (mondjuk Brünnig). A helyszínre megérkezve egyből elfelejtettem, hogy a fél világot át kellett utaznom hozzá. A kialakítás pazar, jó a kilátás a Dunára, zöld környezetben tudunk fogyasztani, és a meccsnézés is jó élmény, ugyanis két kivetítő is van: egy nagyobb és egy kisebb, kényelmesebb székekkel. Utóbbi részen nehezebb helyet találni.
Őszinte és szókimondó kritikákra vágysz? Kövess minket Facebookon!
A hab a sör íze miatt kell: minél vastagabb a hab, annál jobban tudja konzerválni a sört. Ezért kell előbb a habot csapolni, a sörnek meg arra a rövid időre sem szabad levegőt érnie, mert nagyon gyorsan veszít az aromájából. Ezt a csehek pontosan tudják, mások nem annyira. Mire kivittem az asztalhoz, már megdöglött a hab. Nagy hiba. Mindez 1700 forintért korsónként. Mondanom sem kell, Csehországban ennél sokkal-sokkal olcsóbb az eredeti tanksör-élmény. Vannak másféle sörök – a We Love Budapest szerint a "sörösöknek a hely igazi Kánaán" –, de nagy különlegesség nincs: a Pilsner mellett van HB, Asahi, Peroni, Floris, vagyis többnyire a japán Asahi csoport sörei (igen, a nagy múltú plzeni sörgyár is a japánoké).*
Megnyugvásomra a másik csapos, egy lány, már tudta, hogyan kell csapolni, így lehet, hogy nem általános jelenségről van szó. Öröm volt nézni, ahogy a korsóban duzzadó vastag hab végigfolyik a kezén, és azt is, hogy nem törölte le a korsót. Ez már-már tényleg olyan cseh élmény volt. A sör íze is jobb volt a vastag hab alatt, kijöttek az aromák, tovább maradt ízletes – de sajnos a prágai sztenderdhez így sem ért fel. Nem is lehet: oda eleve rövidebb idő alatt ér el a sör, és hamarabb ki is ürülnek a tankok (a tanksörnél nagyon-nagyon nem mindegy, hogy milyen gyorsan forog a sör, mennyi ideig áll a hordóban). Összességében tehát kaptam egy kis ízelítőt a prágai sörízből, de azért bosszant a gondolat, hogy ez még azon is múlik, hogy a magyar csaposok közül épp ki tud csapolni, és ki nem. Ez itt már szebb, de azért jobb lenne, ha egyforma méretű lenne a két sör habja:
Enni nem itt fogok többet
Kösz szépen, We Love Budapest, a cikkeket után eljöttem a világ másik végére, ahonnan 10 ezer forinttal könnyebben mentem haza, viszont az élmények elmaradtak a várakozásoktól. Nem akarom a konkurenciát kritizálni, mert nem elegáns, de őszintén szólva nem tudom, miért hallgattam rájuk: ez a cikk klasszikus példája annak a lelketlen, iparos módon gyártott “gasztrokritikának”, amelyben - ha kell, ha nem - áradoznak össze-vissza minden trendi, de értéket nem feltétlenül teremtő helyről. Én voltam a hülye, megérdemeltem. Kedves Kollégák, ha nincs fogékonyságotok a minőségre, írjatok más témákról, ha pedig van, merjetek őszinték lenni!
Ha igazán jó tanksort akarsz inni, menj Prágába. Sajnos ez a helyzet. Lenne még egy megoldás: a helyben készült, magyar söröknél is elterjedhetne a tankos verzió. Hiába marad el ugyanis minőségben a magyar sörkínálat a csehtől, a tankos verzió hatalmasat dobna az ízen. Ezt onnan tudom, hogy a szlovák – általam nagyon nem kedvelt – Zlatý Bažant is sokkal finomabb volt tankból Szlovákiában, mint amit vártam.
Egyébként van még egy hely Budapesten, ahol véleményem szerint közelebb van a prágai sztenderdhez a tanksör, de az meg a Kopaszikerthez képest is drága. Egy másik cikk keretében bemutatom majd azt is.
Szókimondó étteremkritikákért kövesd az Ínyenc Fenevadat: a kiváló élmények mellett mi azokról a helyekről is beszámolunk, amelyekben csalódtunk.
Fotók: Ínyenc Fenevad
*A teljes kép kedvéért sajnos muszáj voltam megemlíteni a sörmárkákat, pedig nem fizetett cikk lévén (amilyen nálunk egyébként sincs) kerülni szoktam ezt.
