Sokak számára szinte elképzelhetetlen, hogy ne kávéval induljon a reggel, nem csoda, hogy ez a világ legnépszerűbb itala. A megvásárolható kávé minőségi skálája széles, és ennek függvényében az ára is változó, viszont ennek köszönhetően mindenki megtalálja az igényének megfelelőt. Belegondoltál esetleg abba is, hogy a kedvenc kávéd előállításától több százmillió ember és családjuk megélhetése függ? Ha fair trade címkével ellátott kávét vásárolsz, őket is támogatod. A bejegyzésben megnézzük, mi is az a fair trade, de előbb az emberiség kedvenc italának, a kávénak az eredetéről írunk.
A kávé rövid története
Mielőtt rátérnénk arra, mitől lesz a kávé, vagy bármilyen más termék fair trade, tekintsük át, honnan is ered és hogyan tett ilyen hatalmas népszerűségre e remek ital. A kávéfogyasztás kezdeteiről kevés információval rendelkezünk (mint sok más dologgal kapcsolatban), mert az erre vonatkozó késői, fennmaradt tudósítások nagyon ellentmondásosak. A legenda szerint a kávé energetizáló hatását először a 9. században fedezték fel Etiópiában.
A muszlim hagyomány szerint azonban a kávét először Jemenben kezdték el használni a 15. század körül. Itt már a kávé megjelenése előtt is fogyasztottak különféle növényekből készült serkentő italokat. A szúfi dervisek szívesen éltek ilyen szerekkel, és állítólag kávét is fogyasztottak, hogy ébren tudjanak maradni a hosszú órákig tartó imádkozás idején. Mivel a szerzetesek többnyire családos emberek voltak, hamar kikerült az ital a szűkebb vallási közegből, ismertté és népszerűvé vált a társadalom minden rétegében. Az italt a muszlim zarándokok és kereskedők terjesztették el Észak-Afrikában és a Közép-Keleten, ahol az arab kávéházak a politikai élet központjává váltak.
Az éttermi látogatások hiánya miatt most több érdekességgel készülünk nektek! Kövessetek minket Facebookon is, hogy ne maradjatok le az újdonságokról!
A hollandok Sri Lanka, India és Jáva területén ültettek kávét a késő 16. században, később pedig Dél-Amerikában. Pár év alatt a holland kolóniák Európa legnagyobb beszállítóivá váltak, és a kávé nem sokkal később már a világkereskedelem egyik legértékesebb termékévé vált. Az első brit kávéház Oxfordban nyílt meg 1650-ben, két évvel később követte egy Londonban. A globális kávéfogyasztás az utóbbi 50 évben több mint duplájára nőtt. 1970-ben 4,2 tonna kávét fogyasztottunk, aminek mennyisége mára 10 tonnára nőtt. Ennek 30%-át a kávétermelő országokban fogyasztják el, élen Brazíliával, ahol 1,3 millió tonnát fogyasztottak 2019/2020-ban.
A kávé elnevezés történetére itt most nem térünk ki, a kávéfogyasztás történetéről pedig egy következő cikkben fogunk részletesen beszámolni.
Fair trade, azaz a méltányos kereskedelem
A fair trade a mexikói kávétermelők küzdelmeire adott válaszként indult, a világ kávépiacának és árainak összeomlása után, az 1980-as évek végén. Azért hozták létre, hogy a kávétermelők tisztességes és stabil összeget kapjanak a kávéjukért, amely fedezi a fenntartható termelés átlagos költségeit. Az első fair trade címke, a Max-Havelaar márkanév használatára olyan szervezetek tarthattak igényt, akik áruikat igazoltan méltányos körülmények között állították elő, méltányos módon kereskedtek velük és értékesítették azokat. Ezeket a kávékat holland szupermarketekben kezdték értékesíteni, és létrejött a Fairtrade termékek intézményesített kategóriája.
Lehet, hogy hallottad már a fair trade kifejezést, de ha nem, az sem meglepő, hiszen Magyarországon még kevésbé elterjedt ezen termékek széles körű árusítása. Habár számos szupermarketben, bioboltban kaphatók már, még nem épült be a köztudatba, így a vásárlók kis hányada keresi kifejezetten a fair trade címkével ellátott árucikkeket. A választék sem túl nagy, de csokiból, kávéból és teából már Magyarországon is többféle minősítéssel is találkozhatunk. Ugyanis nemcsak a Fairtrade címke létezik, de az ilyen logóval ellátott termékek felelnek meg a legszigorúbb jogi és környezeti szabályoknak. Külföldön nagyobb hagyománya van a méltányos kereskedelemnek, az Egyesült Királyság a világ vezető fair trade piaca.
A méltányos kereskedelem lényege, hogy a kereskedő és a résztvevő között olyan megállapodás szülessen az árat illetően, amely ténylegesen kifejezi a termelők anyagi és munkaráfordításait. A vásárlói ár meghatározásakor figyelembe veszik a gazdasági, szociális és az ökológiai körülményeket is.
„A méltányos kereskedelem, azaz a fair trade a nemzetközi árucsere szokásos értelmezésétől eltérő kereskedelmi partnerséget jelent. Az igazi fő célja a hátrányos helyzetű termelők részére biztosított hosszútávú, kiszámítható és fenntartható fejlődés biztosítása előnyösebb kereskedelmi feltételekkel és a fejlett „északi” országokban a méltányos kereskedelemből származó termékek bevezetése a kereskedelem vérkeringésébe….A méltányos kereskedelem egy olyan szemlélete a kereskedelmi tevékenységnek, amely a termelő szükségleteit helyezi előtérbe, egy újfajta termelő-kereskedő közötti megállapodás segítségével.” – olvashatjuk Csapó Katalin tanulmányában (lásd a végén a hivatkozások között).
Ahhoz, hogy egy termék Fairtrade minősítést kaphasson, szigorú szabályoknak kell megfelelni. A Fairtrade International és szervezetei azon dolgoznak, hogy fejlesszék és biztosítsák a nemzetközi standardok betartását és garantálják az igazságos árakat. Egyik alszervezetük, a Fairtrade Foundation missziója, hogy kapcsolatot teremtsen a hátrányos helyzetben lévő termelők, alkalmazottak és a vásárlók között; a méltányosabb kereskedelmi feltételek népszerűsítése, a termelők és alkalmazottaik segítése a szegénység elleni harcban; pozíciójuk megerősítése és nagyobb ellenőrzés biztosítása a termelők saját élete felett. Emellett tiltja a gyerekmunka minden formáját és tisztességes munkakörülményeket teremt.
Nem meglepő, hogy a fairtrade termékek drágábbak, mint a hagyományos termékek, hiszen a beszerzési árak volatilitását, az előállító és a végfelhasználó ország árszínvonalának különbségét úgy küszöböli ki, hogy azok kockázatát egyszerűen áthárítja a végső fogyasztóra. Az sem meglepő, hogy a fair trade leginkább azokban a fejlett országokban divatos, ahol magas az egy főre jutó jövedelem, és így a kereskedelmi javakért a fogyasztók a nemzetközi átlagnál magasabb árat is képesek megfizetni. Fontos tisztában lenni azzal, hogy egy fejlődő ország bekapcsolása a globális kereskedelembe nem azonos a kizsákmányolással, sőt, a nemzetközi példák többsége azt mutatja, hogy a magas exportvolumen javítja a szegény országok felzárkózási képességét (persze nem árt, ha az alacsony hozzáadott értékű mezőgazdasági szektor terményein túl valami komplexebb dolgot is előállítanak idővel - de a fairt trade pont az előbbit betonozza be, hiszen a mezőgazdasági export minden körülmények között megéri a szegény országnak, ha a piaci ár felett kapnak érte pénzt, így nincsenek ösztönözve arra, hogy magasabb fejlettségi szintre lépjenek). A fair trade remekül működik, amíg kis számú fogyasztót érint, az árarbitrázsra és a piaci egyensúlyi árra épülő globális kereskedelemben viszont nem biztos, hogy tömegesen alkalmazható - hiszen azt a többletköltséget csak az fizeti ki, aki ki tudja, valakinek pedig ki kell. Mindig.
A keretes írás a szabadkereskedelem és akadálytalan tőkeáramlás mellett szilárdan elkötelezett Ínyenc Fenevad véleményét tükrözi, a cikk szerzőjének, Zabos Muffinnak a véleményével nem feltétlenül esik egybe.
Szociális, gazdasági és környezeti standardokat szab mind a termelők és alkalmazottak, mind a vállalatok számára. Előbbiek részére tartalmazza azok jogainak garantálását és a környezet védelmezését, a vállalatokra vonatkozóan pedig tartalmazza a Fairtrade Minimum ár, és lehetőség szerint a Fairtrade Premium kifizetését, ez utóbbit a termelő vállalkozása és a közösség fejlesztésére kell fordítani. A Fairtrade képzéseket is tart a gazdák számára, hogy hatékonyabbá váljon a termelés, és jobban tudjanak alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, valamint az időjárási viszonyokhoz. A kávétermelők a Fairtrade rendszerben nem egyedül, hanem csoportosan, szövetkezetbe tömörülve dolgoznak, így könnyebben tudják érdeküket érvényesíteni, megoszthatják egymással tudásukat.
Fairtrade termékek: miből mennyi?
A Fairtrade International felmérése szerint 2019-ben:
- 1822 szervezet rendelkezett Fairtrade tanúsítvánnyal
- 72 országban 1,7 millió termelő és alkalmazott tartozott a Fairtrade rendszerhez
- 145 országban adtak el Fairtrade termékeket
- a termelők és az alkalmazottak 190,6 millió eurót kerestek a Fairtrade Premium segítségével
Az eladási listán kiugró mértékben vezet a banán, amit a kávé, a nádcukor és a kakaó követ. A kimutatások szerint ezek a legkelendőbb termékek. A Egyesült Királyságban több mint 4500 termék viseli a logót, amelyek közül a banán szerepel az első helyen, ugyanis minden harmadik eladott banán méltányos kereskedelemből származik.
Miért is fontos mindez és hogyan érinti a termelőket és a mi kávévásárlási szokásainkat?
Ahogy azt a Tudatos Vásárlók cikkében is olvashatjuk, a hatalmas piaci versenyben a nagy forgalmazó cégek, elsősorban a szupermarketek erősen nyomott áron kínálják a termékeket, viszont valójában az általuk normálisnak tartott bolti ár meg sem közelíti a termék előállításához fűződő valódi társadalmi és környezeti költségeket.
A kávé a legértékesebb és széles körben árusított trópusi mezőgazdasági termék, aminek nagy részét a kistermelők termesztik. Sokan közülük ennek ellenére nem keresnek annyit, hogy megbízható és rendes megélhetést tudjanak biztosítani maguknak és családjuknak. Nemcsak a kávé árából történő alacsony részesedés ennek az oka, a globális kávétermelés az időjárási viszonyok, a betegségek és egyéb faktorok miatt évről évre változik, ennek köszönhetően a kávépiacot gyakran instabilitás és az árak fluktuációja jellemzi. Az ár ingadozása kihatással van azok számára, akiknek a kávétermelés jelenti a megélhetést, megnehezítve a termelőknek a bevételek tervezését, a háztartás és a termeléshez szükséges eszközök biztosítását.
A kávéellátási lánc rendkívül összetett, a kávébab a termelők, a kereskedők, a feldolgozók, exportőrök, pörkölők és kiskereskedők kezén megy keresztül, mire a vásárlók kosarában landol. Ha valaki ilyen terméket vásárol, az garantálja, hogy a Fairtrade minősítéssel ellátott kávétermelő szervezetek megkapják a megállapított minimum árat, ami biztosítékot jelent számukra, ha a piaci árak a fenntartható szint alá esnek. A minimum ár a Fairtrade feltételek szerint eladott arabica kávé minden fontja után 1,40 dollárt jelent, valamint további 20 cent minden Fairtrade Premium kávé fontja után.
A globális kávészektornak több kihívással is szembe kell néznie a következő évtizedben, ami magába foglalja a globális gazdasági válság elhúzódó hatásait, változékony kávéárakat, a kávéellátás hiányát a legjelentősebb származási helyekről, növekvő előállítási árakat, csökkenő területi- és munkalehetőségeket, élelmiszer-biztonsági problémákat és a kávétermelő közösségek rossz megélhetését, továbbá a klímaváltozás hatásait.
Te vásároltál már ilyen terméket? Írd meg tapasztalataidat kommentben Facebook oldalunkon, vagy üzenetben, érdekel a véleményed. Ha tetszett a cikk, akkor kövess minket továbbra is és lájkolj minket Facebookon! Olvasd el egyik korábbi cikkünket is, amiben összefoglaltuk, miért ne végezze a lefolyóban a tészta főzővize.
Források:
- Csapó Katalin: A fair trade termékek szerepe a magyar kiskereskedelemben. Szolnoki Főiskola. 2013.
- Fodor Pál: A kávé kultúrtörténete. A kávészemek karrierje. In: Rubicon 4:1-2. 1993.
- Tóth Eszter: A méltányos kereskedelem mozgalmának áttekintő bemutatása. In: The Hungarian Journal of Nutrition Marketing. II. évfolyam. 2015/1. szám. 35-44.
- Fairtrade Foundation
- Fairtrade International
- 12 tény, amit a fair trade-ről tudnod kell. Tudatos Vásárló. 2015.04.28.
- What is fair trade and how does it affect your food shop? BBC Food
Nyitókép: Wikimedia Commons
