Szeptember 21-én nyitotta kapuit az ázsiai ízek kedvelőit izgalmas élményekkel csalogató kajaudvar, ahol jelenleg hét keleti látványkonyha kínálatából választhatunk. Mi is tettünk egy próbát mindjárt kettővel is, de még maradt tesztelni való fogás a Keleti pályaudvar közvetlen közelében található helyen. 

Nem tudom, hogy kapott-e médiavisszhangot a nyitás, én nem találkoztam nagy csinnadrattával, pedig egész exkluzív a hely. Arra járva véletlenül pillantottam meg az újszerűnek ható bejáratot, na meg persze a millió kirakott lufi is könnyített a dolgon. Aztán úgy hozta a sors, hogy másnap újra arra jártam, így nem várhatott tovább a próba. 

Belül tágasabb

Belépés előtt azt gondoltam, hogy egy felturbózott dizájnú étterembe fogok térni, ahol ízekben aztán az égvilágon semmi újat nem kapok a főváros amúgy is széles keleti választékához képest. Nem is tévedhettem volna nagyobbat, hiszen egy erre kijelölt személy készségesen beavatott, hogy hét különböző étterem elérhető, ami a közeljövőben 10-re fog nőni. Kaptam egy 20%-os kupont, és megígértették, hogy becsekkolok a közösségi médián vagy hagyok értékelést egyéb platformon, remélem, hogy ezzel a kis szösszenettel ezt kiegyenlítettem.

Éttermi újdonságokért, beszámolókért kövess minket továbbra is! Ha még nem követsz minket Facebookon, kattints!

Az Ázsia világába repítő udvar még így is váratlanul nagy volt, de tökéletesen körbejárható, így mindenki kedvére körözhet és nézegetheti a kínálatot, míg végül megszületik a döntés. Nem akarom a meglepetés élményétől megfosztani az érdeklődőt, de többek között találkozhatunk itt vietnámi ízekkel, manióka-tésztákkal, húsos táskákkal, rámennel vagy kínai palacsintával. Én ez utóbbi kettővel ismerkedtem meg közelebbről.

Autentikus ételek, avagy ne itt keresd az illatos-omlós csirkét

A konyhák tényleg nemzetköziek abban az értelemben is, hogy magyarul nemigen beszélnek, a fogadtatással megbízott fiatal sráccal és az egyik étterem munkatársával is angolul diskuráltunk, erre érdemes készülni. Azonban szerintem nem lenne gond a kommunikációval közös nyelv hiányában sem, hiszen a kínálat mindenhol magyarul (is) fel van tüntetve. 

Japán konyhával kezdtem, egy marhahúsos ráment kértem. Az alapanyagok frissnek tűntek, a hagyma és a gomba kifejezetten ízlett benne, a pikánssága nekem tökéletes volt, bár ha valaki igazán erősen szereti, az nem biztos, hogy utólag felhúzhatja. Az ételt ugyanis közös térben fogyasztják a vendégek étteremtől függetlenül, így azt műanyag tálcán hozták ki (egyébként tök gyorsan), ergo utólagos pofozgatásra minimális az esély. Apropó tálca, ez a menzás style nem tudom, mikor pusztul már ki végre, kicsit lelombozott, hogy gyönyörű tányérban kaptam a levest, de ezen a gyorséttermekben és plázákban népszerű alkalmatosságon hozták, aminek látványától most megkímélem az Olvasót. Mindegy, a leves feledtette, kiadós volt megfelelő ízvilággal, még ha a tojást kicsit hiányoltam is belőle. 2500-at fizettem érte, vagyis kevesebbet a 20%-os kuponnal. 

Amit viszont először próbáltam, az Kína egyik legnépszerűbb streed foodja, a reggelire fogyasztott jianbing (kínai palacsinta). A street foodhoz itt már jóval közelebb járunk, hiszen ezt kézben, akár az utcán sétálva is elfogyaszthatnám. Egy buritora hajaz legjobban a történet, aminek a tésztája tojásos, tölteléknek a csirkés (pikáns tésztabundával) verziót kértem. Ezek kifogástalanok voltak, ami nekem kevésbé nyerte el a tetszésem, az a tésztalap, amit a közepébe raktak, talán azért, hogy ropogósabbá varázsolják az ételt, de én ezt inkább kivettem belőle. Egyébként méretes és finom volt ez is, árban is teljesen korrekt, 1700 forint, de más verzió is kipróbálható hasonló áron. 

Aki tehát ázsai ízekre vágyik, mindenképpen tegyen egy próbát, egyelőre induló üzemmódban van az udvar, addig érdemes ellátogatni, amíg nincs nagy tömeg. Ha pedig arra jársz és kipróbálsz mást is mint, amire nekünk esett a választásunk, küldd el véleményed kommentben, vagy az inyencfenevad@gmail.com email címre. 

Fotó: Vérmes Ízvadász