Apuleius • 7 nap
Jókairól másképpen. Az írófejedelem magánélete nyitott könyv, mindannyian tudjuk, hogy első felesége Laborfalvi Róza, második pedig Nagy Bella volt, mindketten színésznők. Azonban nem csak ők vettek részt a háztartásában, hanem volt ott lány, unoka, unokahúg és megannyi más hölgy, akik közül az egyik, Váli Mari emlékiratokat is írt, amelyet azonban nem biztos, hogy annyira komolyan kell venni. Mi lehetett az igazság tehát Jókai magánéletéről, ennek járt utána Szécsi Noémi a rá jellemző alapossággal és érzékenységgel. Megtudhatjuk, mekkora viharokat kavart Jókai két házassága a maga idejében, egyszer azért, mert nála idősebb asszonyt választott társául, másszor azért, mert évtizedekkel fiatalabbat. Laborfalvi Róza kezdetben híresebb volt, mint Jókai, azonban persze ez később megváltozott, miközben Nagy Bella igencsak kevés érdemeket szerzett a világot jelentő deszkákon. Laborfalvi a saját jogán volt híres, Bella egész életét Jókai árnyékában élte le, élete végig pereskedett a rokonokkal az örökségért. A nagy színésznő egyben kiváló háziasszony is volt, mindent megtett azért, hogy ura békében alkothasson, a fiatal színészpalánta nyilván csak megpróbálhatta ugyanezt, de fiatal kora okán inkább üdeségével és bájával tette szebbé a már idős író életét, mint gazdaasszonyi erősségeivel. Jókai a fennmaradt levelek szerint mindkét házasságában boldog volt, és végülis ez a lényeg, sohasem érdekelte, hogy mit szól a közönség és a rokonság, a barátok a választottjához, ő mindig kiállt mellettük igazi gavallér módjára. Dacára annak, hogy soha nem született vér szerinti gyermeke, Jókai mindig nagy családi körben élt, amelynek ő volt a középpontja, akkor volt boldog, ha volt kiért dolgoznia, a családján kívül időnként még gyámapaságot is vállalt, annyira gondoskodó természet volt. Igazából nem sok újdonságot tudunk meg a nagy íróról, de a női szemszögből készült leírás annyira egyedi, hogy mégis tud újat mondani róla. Elsősorban hölgyeknek ajánlom ezt a könyvet, mert sok mindent megtudhatunk arról, hogyan telt a nők élete Jókai korában, másrészt pedig elsősorban a magánéletéről szól ez a kötet - nem bulvár szinten -, nem az írói munkásságáról, bár természetesen szóba kerül az is, már csak azért is, mert kiderül, melyik hölgy szolgált mintául egy-egy híresebb regénybeli szereplőnek.
Nagyon kedvelem Jókait, közel áll hozzám az ő alapvetően romantikus regényzete, szeretem a szóvirágait, a hosszas leírásokat, idén a 200 éves jubileum miatt biztosan újrázni fogok tőle valamit. Azonban nőiesen bevallom, hogy a könyveiből készült filmeket jobban szeretem, végtelen mennyiségben tudom nézni őket, annyira jól sikerültek, nem fogott rajtuk az idő. Vagyis kíváncsi vagyok Jókaira, naná, hogy érdeklődéssel olvastam ezt a kötetet is...
Sok helyen olvastam már Jókai magánéletéről, ezért nagy meglepetések nem értek, azonban nagyon jó volt, hogy végre minden információ egy helyen összpontosult, a kezdetektől a végéig végigkövethettem az író hölgyekkel kapcsolatos tapasztalatait. Az édesanya, Pulay Mária nagyon szerette a fiát, mindent megtett érte és becsülettel felnevelte, azonban amikor megjelent Laborfalvi Róza Jókai életében, minden megváltozott. Az édesanya finoman szólva sem örült a házasságnak, még évekkel később is azt a lehetőséget kereste, hogy hogyan lehetne felbontani azt, aztán persze ahogy teltek az évek, és rádöbbent arra, hogy a színésznő valóban szereti az ő fiát és nagy gondossággal veszi körül, végül természetesen megenyhült. A sok évvel idősebb művésznőnek ráadásul volt egy törvényen kívüli lánya is, akinek szomorú sors jutott, nagyon fiatalon meghalt, de előtte még világra hozta szintén törvénytelen lányát, a harmadik Rózát, akit végül Jókaiék lányukként neveltek fel. A kislánynak művészi ambíciói voltak, de végül mégis a házasságot választotta, hozzáment Feszty Árpádhoz, és mindaddig nagyon jó kapcsolatot ápolt az íróval, amíg annak életében meg nem jelent Nagy Bella. Vagyis volt itt bonyodalom és intrika elegendő, a nagy családban nem mindig csak a szeretet létezett, bár alapvetően minden hölgy azért tette a dolgát, hogy a nagy író megalkothassa életművét.
Jókai mindig jó férj volt, elviselte első feleségének szeszélyeit is, szerette a kertjét, és boldog volt az ő kis mikrokörnyezetében, nem vágyódott el innen sehová. Ez azonban nem jelentette azt, hogy ne akadtak volna kalandjai, egy gyámleánya iránti érzelmei inspirálták Noémi alakját Az aranyemberben. A románc kitudódott, Laborfalvi Róza természetesen tajtékzott, de végül nem váltak el, az asszony haláláig együtt éltek békében. Első feleségének halála mélyen megrázta az írót, nem is keresett magának új asszonyt, hosszú évekig a lánya vezette a háztartását, ebben az időszakban nagy szalont vittek a fiatalok, akikkel Jókai jó viszonyt ápolt. Azonban jött, amire már senki sem számított, az idős úr szerelmes lett egy ifjú színésznőbe és elvette feleségül. A családi vihar azonnal kitört, két részre szakadt a família, így Jókai utolsó éveit második felesége családjának körében élte le, továbbra is annak középpontjaként. Csupán néhány év adatott Nagy Bellának az írófejedelem feleségeként élni, és egész hátralévő életében visszahúzódott, pereskedett a Jókai családdal, hogy aztán élete végén Amerikába költözzön, soha nem ment újra férjhez, mindig hű maradt férje emlékéhez.
A két feleségen és a leánygyermeken kívül más nők is éltek rövidebb-hosszabb ideig a Jókai háztartásban, közülük Váli Mari írt emlékiratokat, sajnos nem túl megbízhatóakat. Nagy Bella egy rövid memoárt állított össze az íróval közös életükről, vagyis nem volt könnyű dolga Szécsi Noéminek - aki egyébként Az aranyember Noémija után kapta a nevét - , hogy utánajárjon annak, mi lehetett az igazság Jókai magánéletéről. Egy alapos, olvasmányos műhöz van szerencsénk, amely úgy foglalkozik az író magánéletével, hogy kerüli a bulvárt, mégis mindent megtudhatunk, ami érdekelhet bennünket Jókairól. Gyermekkorától a haláláig követjük végig az életét, és azoknak a nőknek a sorsát, akik meghatározó szerepet játszottak benne, nagyon érdekes volt évtizedeken keresztül követni akár Laborfalvi Róza, akár Váli Mari életét, és a korszak változását, melynek eredményeként Jókai unokája már művészként élhetett, nem a háztartással foglalkozott. A hosszú évek alatt a nők élete is rengeteget változott, ezekről is szó esik, de a fókusz Jókain van, hiszen a körülötte élő hölgyek legfőbb dolga mindvégig az maradt, hogy biztosítsák számára az alkotáshoz szükséges nyugalmas életet. Nagyon érdekes volt Jókai sorsát a hölgyek szemszögéből nézve végigkövetni, mindenkinek ajánlom, aki tiszteli az írót, és aki nem bulvár szinten szeretne megismerkedni a magánéletével.
8/10
A könyvet a Magvető kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.
